Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.04.18.
Ez pedig azt jelenti, hogy a jelölőlapok közhitelessége olyan bizonytalan értékű, ami csakis olyan országban vehető komolyan, ahol a választások esetleges elcsalása nem okoz semmiféle közjogi problémát. Magyarország nem ilyen ország, épp ellenkezőleg: itt a legutóbbi választási törvényt pontosan úgy írták és fogadta el a parlament, hogy egy sor adminisztrációs szabályt nem kell ellenőrizni, ha pedig kellene, arra nincsen jogszabályi lehetőség, de hogy biztos legyen a könnyű csalás, amint azt Gáva Krisztián, a szavazás egyik magas rangú felelőse föntebb elmondta, ilyen eszköz sincs a kontroll-lehetőségre.
Sőt, a szabály főként olyan elemeket preferál, amelyek a normálistól eltérőek, ilyen például a határ menti voksturizmus.
A tavalyi parlamenti választások előtt az ukrán–magyar határ innenső oldalán választási tömegszállásokat alakítottak ki, ahova az ünnepélyes napra jelentős számú határon túlit jelentettek be, a szabolcsi Kispaládon volt olyan ház, ahol már kétszázan vártak a szavazásra. A valóban ott lakók szerint a bejelentéseket a helyi polgármester intézte, cserébe pedig közmunkát ígért. A hétvégére a kishatár-átkelőhelyeket is megnyitották. Sankó József kispaládi házában például a választási névjegyzék szerint százhúszan laktak már, papíron, persze. A még Orbán-nélküli Hír Tv Célpontcímű műsora számolt be arról, hogy 2017 decemberében megsokszorozódott az ukrán–magyar kettős állampolgárok száma a határ menti településeken. Kispalád lakossága nyolc év alatt megháromszorozódott. Negyven–ötvenezer forintot fizettek egy-egy bejelentésért. A papíron magyar lakcímmel rendelkezők szavazhatnak az országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.