DEVIZAPEREK: ÚJABB RÉSZLETEKET TUDTUNK MEG A KÚRIÁTÓL - INFORMÁCIÓINK SZERINT 5000 BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VAN MÉG FOLYAMATBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.18.

Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatban hozott legújabb döntés csak a még folyamatban levő ügyek elbírálásánál lehet irányadó, a jogerősen már lezárt ügyeket nem érinti, perújításra nem ad alapot – tudta meg az Azénpénzem.hu a Kúriától. Információink szerint egyébként mintegy 5000 olyan eljárás folyik, amit egészen biztosan érint az új fejlemény.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) már tavaly szeptemberben kimondta, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. A Kúria vizsgálati csoportja úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Az EUB az idén márciusban azonban újabb, többek szerint alapvető jelentőségű határozatot hozott az ügyben (és további eljárások is folynak). Ezt követően került napvilágra a magyarországi fordulat.

A Kúria Konzultációs Testülete sorra vette, mely esetekben mentesülhet az adós az árfolyamkockázat terhe alól. Kimondták azt is, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárásokat érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. Azóta a sajtóban vagy sűrű csönd, vagy olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mint amit az Azénpénzem.hu az OTP első emberétől és jogászától hallhatott.

Pedig óriási jelentőségű a dolog. Egy ilyen szemlélet (az „információs egyensúlyhiány”) tükrében meglehetősen jogszerűtlennek tűnik, ami az elszámoltatás és forintosítás idején történt. Aki esetleg nem emlékezne: csak úgy lehetett vitatni az értesítőben foglaltakat, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) benyújtott beadványokban konkrétan meg kellett jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni. A panaszosok összesen 0,7 százaléka tudta végül az eredményt megváltoztatni. Hasonló (tulajdonképpen még durvább) volt a helyzet az „adósmentő” törvényekkel...

ITT OLVASHATÓ