Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2019.04.15.
- A kimondott cél az volt, hogy a rokkantnyugdíjasok egy részét visszavezessék a munkaerőpiacra, amit úgy érték el, hogy lejjebb tették a lécet, vagyis új felülvizsgálati rendszert építettek ki, amiben a rokkantak egy része egészségesnek vagy kevésbé rokkantnak számított. Erre hivatkozva csökkentették vagy megvonták az ellátásukat.
- Nagyjából a felülvizsgáltak tizedéről, több mint 20 ezer emberről állapították meg, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a 40 százalékot, így ellátásra nem jogosultak.
- A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható. Öt év alatt valóban 180 ezerrel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy más egészségkárosodási ellátásban részesülők száma, ám sokan közülük időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, vagyis rendes nyugdíjra váltak jogosulttá. Ez idő alatt több tízezer új rokkantsági kérelmet utasított el a Nemzeti Rehabilitációs és
Szociális Hivatal.
- Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát.
- Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-éig úgy módosítsa a jogszabályt, hogy az ne sértse a nemzetközi egyezményt.
- A parlament és a kormány azonban a határidőig nem tett semmit.
- A kárt szenvedett rokkantak sok jóra nem számíthatnak, noha az Országgyűlés mulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét.
Ellátás helyett közmunka...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.