Szerző: Határátkelő / Dr. FARKAS ANDRÁS
2019.04.16.
Svédországot sok szempontból szokás példaként emlegetni. Az egyik ilyen a nyugdíjrendszer, amit egyébként bő másfél évtizede alakítottak át gyökeresen. Dr. Farkas András szakértő Németország után most a svédeket nézte meg közelebbről – írásának akadnak bőven tanulságai.
“A hárompilléres rendszer
A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres, van az állami nyugdíj (allmän pension - önmagában is három összetevős), a foglalkoztatói nyugdíj (a svédországi munkavállalók több, mint 90%-ára kiterjed, ennek négy nagy szervezete van) és a privátnyugdíj (a svéd lakosság 50%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással).
A keresőtevékenységet folytató svéd lakosság évente átlagosan a keresete 28%-át fordítja a kötelező, a foglalkoztatói és az önkéntes nyugdíjjogosultság megszerzésére.
A nyugdíjcélú befizetések megoszlása: 63% jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerbe, 36% foglalkoztatói nyugdíjszervezetekbe, 1% privát nyugdíjbiztosításokba.
A nyugdíjkifizetések megoszlása: 70% a jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerből, 25% a foglalkoztatói nyugdíjszervezetektől, 5% a privát nyugdíjbiztosításokból.
Miért változtattak?
A svéd állami nyugdíjrendszer alapvető reformját 1998-ban határozták el és teljes mértékben 2003-ban léptették életbe. Az 1954-ben és később született személyek esetében teljes mértékben az új nyugdíjrendszer szabályai érvényesülnek.
A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, vagyis az, hogy nem volt képes hatékonyan reagálni a svéd demográfiai és gazdasági változásokra.
További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi igazságosságát és méltányosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.