Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.04.24.
Ez nem tisztán egy felülről lefelé irányított folyamat. Például csak azért, hogy mondjuk facebookozhassunk, hajlandók vagyunk önként odaadni olyan személyes adatainkat, mint a nevünk, nemünk, születési időnk, ujjlenyomatunk, hangszínünk, stb., pedig rég tudhatjuk, hogy visszaélnek ezekkel az adatokkal. Sokan pedig még a DNS-mintájukat is elküldik olyan tengerentúli cégeknek, amikről semmit sem tudnak. Azt egyébként nem is tiltja semmi, hogy az ember a saját döntése alapján akár a legérzékenyebb adatait is megossza másokkal.
A legtöbb embert még az sem foglalkoztatja, hogyan figyeli meg a saját önkormányzata vagy az állam a saját utcájában, pedig a közügyekre a magáncégek működésénél elvileg jobban ráláthat...
Csak a NAIH bírálatából tudható, mekkora költséggel számolnak: a projektben 35 ezer kamera képfolyamait gyűjtenék folyamatosan a Kormányzati Adatközpontban, és a 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint elköltését jelentené. A lap belügyi forrásokra hivatkozva azt írta, csak a megfelelő minőségű kamerák beszerzési költsége megközelítheti a 40 milliárd forintot, és ehhez jön még a Magyarországon eddig nem látott kapacitású adattároló rendszer és a speciális, nagyon drága szoftverek.
A kormánysajtó szerint a projekt ötlete azért született meg, mert a meglévő térfigyelő kamerák nem tudták lekövetni a Teréz körúti robbantás elkövetőjét. Bár az elmúlt évtizedekben rengeteg pénz ment el az önkormányzatoknál térfigyelő hálózatokra, a kamerák nagy része elavult (sokszor értékelhetetlen képeket készítenek), és az önkormányzati rendszerek egymással sem kompatibilisek.
A 24.hu szerint az új rendszer a korábban elterjedt típusoknál sokkal nagyobb felbontású, legalább 16 megapixeles kamerákat használ, mert csak ezzel a képminőséggel működhetnek nagy biztonsággal a rendszám- és az arcfelismerő programok. A rendszerbe a terv szerint a közútfenntartók, az önkormányzatok, a közlekedési vállalatok és a pénzintézetek utakon, állomásokon, köztereken, intézményekben kihelyezett kamerái lennének bekötve.
A projektben először összekapcsolnák a működőképes budapesti rendszereket. A BKK és a főváros rendészeti igazgatósága (FÖRI) kamerahálózata és irányító központja olyan, hogy nagyobb ráfordítás nélkül megfelel a Belügyminisztérium technikai követelményeinek. Ezután előbb a fővárost, majd a megyei jogú városokat, végül az ország többi települését kameráznák be.
Becslések szerint most a tervbe vett 5000 kamera tizede áll rendelkezésre, de ha kész lesz a hálózat, sem autóval, sem gyalog nem lehet majd úgy átmenni a főváros 300-400 nagyobb csomópontján, hogy azt ne vennék fel.A megyei jogú városokban 50, az 5000 lakosnál nagyobb településeken 20, a kisebbeken 10 új kamera lenne. A beüzemelésig nagyjából 2 év lehet hátra. Ha kész lesz a rendszer, a rendőrség és a titkosszolgálatok a hozzávetőleg 35 ezer helyen éjjel-nappal rögzített hatalmas mennyiségű adatból kérhetne le információkat bárkiről.
A szitakötőprojekt komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. Ha tényleg összekapcsolják boltok, bankok, szállodák, vendéglátóhelyek és tömegközlekedési eszközök kameráit, az már nem lesz nagyon messze a profilalkotási képességtől, hiszen elárul rólad egy csomó adatot: hova jársz bankba, milyen útvonalon közlekedsz, milyen típusú boltokban vásárolsz, hol dolgozol, hol laksz, stb. Pedig a GDPR lefekteti az adatkezelés alapelveit, és a profilalkotást, illetve a készletező adatgyűjtést is tiltja, ami azt jelenti, hogy nem lehet úgy adatot gyűjteni, hogy jó lesz valamire később. Arra viszont nincs szabályozás, hogy a rendszert arcképelemző szoftverekkel lássák el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.