Szerző: Mérték blog
2019.04.04.
A politikai kampányüzenetek terjesztésére szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. A jogi szabályozás az üzeneteket hordozó eszköztől függően differenciált, és nem az üzenet tartalmára, hanem az üzenet közvetítésének strukturális és finanszírozási kérdéseire vonatkozik. A legszigorúbb előírások a televíziós és rádiós politikai hirdetésekre vonatkoznak. Ilyen hirdetés kizárólag választási kampányidőszakban, valamint már elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé. Sőt a televíziós hirdetések még a kampányidőszakban is csak nagyon korlátozottan alkalmazhatók. Maga az Alaptörvény rögzíti, hogy politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül tehető közzé.
A médiatörvény vonatkozó rendelkezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok a politikai üzenetek, amelyek nem valamely párttól, hanem a kormánytól érkeznek, szintén politikai reklámnak minősülnek, és a fenti szigorú feltételek között tehetők közé. A médiatörvény szerint a politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A törvény pontosabban nem határozza meg, hogy mely üzenetek szolgálják a kormány népszerűsítését, illetve melyek ösztönöznek a kormány támogatására, de a szavak köznapi jelentése alapján azok az üzenetek is idetartoznak, amelyek a kormány által eredményeket, illetve a kormány által követett politikai program egyes elemeit mutatják be.
Az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” című kommunikációs kampányban egyéb médiafelületeken kívül a médiatörvény hatálya alatt álló médiaszolgáltatásokban is megjelent a kampány spotja. Álláspontunk szerint a műsorszám politikai reklámnak minősül, médiaszolgáltatásban való közzététele ezért sértette a médiatörvényt.
Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című lapnak 2019. március 3-án adott interjújában a kormány üzeneteit „kampány”-nak nevezte, amely egy kampánysorozat első szakasza, és ezt az akkori tervek szerint egy “pártkampány” követi. Szijjártó Péter külügyminiszter a BBC-nek 2019. február 26-án adott interjújában maga is „politikai tartalmú” üzenetekről beszélt az ugyanezen kampány keretében elhelyezett kültéri plakátokkal kapcsolatban, amelyek elhelyezésének okaként ráadásul a közeledő európai parlamenti választásokat jelölte meg. A televíziós és rádiós spotok ugyanazokat az üzeneteket ismételték meg, mint amelyek a plakátokon megjelentek.
A törvény a társadalmi célú reklámot, és a közérdekű közleményt kifejezetten elhatárolja a politikai reklámtól, rögzítve, hogy az olyan közlemény, amely tartalmában politikai reklámnak minősül, nem minősülhet sem társadalmi célú reklámnak, sem közérdekű közleménynek.
A törvény szerint a társadalmi célú reklám „valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára”. A kifogásolt közlemény azonban nem nevez meg semmilyen közérdekű célt, és nincs olyan tartalmi eleme, amely a nézőket bármely közérdekű cselekvésre motiválná. A spot kizárólag arra törekszik, hogy a kormány politikai céljainak támogatására ösztönözzön, népszerűsítse a kormány politikai céljait.
A spot nem minősíthető közérdekű közleménynek sem, mivel az a törvényi definícióban rögzített feltételt nem teljesíti, nem közvetít “konkrét közérdekű információt”. E feltételnek a spot általános közlése nem felel meg, megragadható közérdek a konkrét közléssel összefüggésben nem azonosítható...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.