A SAJÁT SZEMÜKNEK VAGY A KÖRÜLÖTTÜK SERTEPERTÉLŐ FELNŐTTEKNEK HISZNEK-E JOBBAN A CSECSEMŐK?

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.04.24.

A CEU Határtalan tudás című előadássorozatának évadzáró rendezvényén, április 25-én este Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a CEU babalaborját vezető Csibra Gergely és az ELTE babalaborját vezető Király Ildikó kognitív tudósok arról tartanak előadást, honnan szerzik a csecsemők a tudásukat. Boncolgatják, hogy különböznek-e a másoktól szerzett és az egyénileg elsajátított ismeretek. Az esemény médiapartnereként a Qubit első kézből számol majd be az elhangzottakról.

A mai kognitív pszichológia csecsemőkkel és kisgyermekkel végzett vizsgálatok egész sorával igyekszik feltárni, hogyan tanulnak a legkisebbek. A 20. század elején Sigmund Freud és a pszichoanalitikusok, majd Jean Piaget svájci fejlődéspszichológus és követői rájöttek, hogy már az egészen kicsi, 1-2 éves gyerekeknek is elvont gondolataik, bonyolult vágyaik vannak. Ma már a beszélni még nem tudó kisgyerekek viselkedésének, szemmozgásának és agyhullámainak elemzéséből az is kiderül, hogyan értelmezi a környező világot és mit vár el attól a baba. A CEU-n és az ELTE-n világviszonylatban is élen járó babalaborokban kutatják a kisgyermekkori tanulás sajátosságait.

A vizsgálati eredményekből következtetni lehet arra, melyek azok a tanulási minták, amelyek alapvetően különböztetik meg az embereket az állatvilág legfejlettebb egyedeitől is. Az is kiderül, számít-e, és mennyit a tanító személye, vagy hogy mennyire segíti az önálló gondolkodást és a kreativitást a kulturálisan meghatározott ismeretanyag gyors elsajátítása...

ITT OLVASHATÓ