Szerző: Határátkelő / Dr. FARKAS ANDRÁS
2019.04.11.
“Németországban a politika legfontosabb kérdései közé tartozik a nyugdíjrendszer jövője, nem csak a kormányzat, hanem a lakosság megítélése szerint is.
Nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt. Emiatt a német nyugdíjfilozófiában a kötelező állami nyugdíj mellett kiemelten fontos szerepet szánnak a foglalkoztatói és a privát nyugdíjmegoldásoknak is.
Ennek jegyében 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre egyebek között a német nyugdíjrendszer első pillére fenntarthatóságának, valamint második és harmadik pillére jelentős megerősítésének érdekében.
A német nyugdíjszámítás
A német nyugdíjszámítás a 2001-ben bevezetett nyugdíjpontok rendszerére épül. A nyugdíj havi összegét a következő képlet alapján állapítják meg: személyes nyugdíjpontok (db) x bónusz/málusz szorzótényező (%) x aktuális nyugdíjérték (euró-összeg) x nyugdíjtípustól függő szorzótényező (%)
Nyugdíjpont (persönliche Entgeltpunkte)
A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves - kötelező járulék alapját képező - kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani, vagyis a személyes kereset összegét el kell osztani a nemzetgazdasági átlagbér összegével.
A képletnek megfelelően pontosan egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset. Ha ennél magasabb a kereset, 1-nél nagyobb értékű, ha kisebb a kereset, 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot kap az adott évben a biztosított.
A kereset alapján meghatározott nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is.
A kisgyermek nevelése alapján például a gyermek hároméves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat.
Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben – ezt jelenti az évi 1 pont gyermekenként.
Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.