Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.30.
- Magyarország mutatja, miként porladhatnak szét olyan alapjogok, mint a sajtószabadság, miközben korunk Trumpjai és Orbánjai nem győznek lázítani a szabad sajtó ellen
- Az izraeli és a magyar kormányfő egyaránt demokráciaellenes és ultranacionalista, ezért értik meg annyira egymást, nem beszélve a Soros elleni közös utálatról
Pew Research
Magyarországon a lakosság többsége továbbra is elégedetlen a demokrácia állapotával, azonban az 53 % nem jelent változást az előző évhez képest, miközben 45 % nem lát gondot ebben a vonatkozásban. Ezt állapította meg a tengerentúli Pew Közvélemény Kutató felmérése, amely 27 országban készült. Sokkal elégedetlenebbek viszont ezen az alapkérdésben a görögök, a spanyolok, az olaszok, de még a britek is, mi csak utánuk következünk. Ha belemegyünk a részletekbe, azt látjuk, hogy nálunk 55 % úgy ítéli meg: teljesen mindegy, ki nyeri a választásokat, a lényegen úgysem változtat sokat. Viszont kiugróan magas, 70 % azoknak az aránya, akik korruptnak tekintik a politikusokat. Európán belül csak Görögországban és Oroszországban rosszabb a róluk alkotott kép.
Idehaza 49 % mondja azt, hogy nincs baj a sajtószabadsággal, ezzel szemben 46 % szerint dehogyisnem. 54 % úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás nem egyenlő mércével mér. 61 % azon a véleményen van, hogy a megválasztott képviselőknek édes mindegy, mit akarnak az egyszerű emberek. Ugyanakkor 68 % elégedett a közbiztonsággal, simán ki mer menni éjszaka az utcára.
Washington Post
Az ukrán választók honorálták a győztes színészi képességeit, de azt is, hogy igen rugalmas, vagyis gyorsan képes változtatni álláspontját és szövetségeseit, márpedig ez igen fontos tulajdonság az egész térségben – mutat rá az amerikai Külpolitikai Kutató Intézet egyik vezető elemzője. Orenstein hangsúlyozza, hogy egy olyan térségről van szó, amely az Oroszország és az EU közti törésvonal mentén fekszik, de egyes politikusok, mint Orbán Viktor egész jól elboldogulnak a geopolitikai ellentétek közepette. Merthogy a magyar kormányfő ügyesen navigál Moszkva és a Nyugat között, és meg is kapja jutalmát mindkét féltől. Megállapodott Putyinnal a gázszállításokról és Paks 2-ről, miközben a Freedom House szerint az ország már csupán részben szabad. Ám ezzel együtt egészen a közelmúltig a Néppárt köztiszteletben álló tagja maradt, és noha az elválasztó vonal mindkét oldalán játszik, a Fidesz nyeri a választásokat. Nem kell semmilyen komoly politikai kihívással szembenéznie.
Hasonlóan képlékeny politikára kell számítani Zelenszkij részéről is. Mindent meg fog tenni, hogy Nyugatbarát pályán tartsa Ukrajnát, úton az EU-tagság felé. Ám egyidejűleg valószínűleg figyelembe veszi az orosz kisebbség véleményét, legalábbis olyan mértékben, hogy az orosz etnikum ne tartson tőle. Ezen felül valószínűleg megpróbál majd olyan reformokat hozni, amelyet szembemennek a korrupcióval, de nem keresztezik az oligarchák szándékait. Azaz nem foglal állást, hanem igyekszik senki sem elárulni. Legfőbbképpen magát nem, és az a képet, hogy ő az ország legnépszerűbb fia. A politika mélyen megosztott világában paradox módon azok kerekednek felül, akik a legkevesebb fixa ideát mutatják, viszont a legrugalmasabbak. Ez a nagy tanulság a Nyugat és a környező államok számára.
Spiegel
A populisták feljövőben vannak Európában, de nem mindenütt hatnak a jelszavaik. Erre a következtetésre jut a lap, miután megvizsgálta, hogy az utóbbi 20 évben miként is szerepeltek odahaza ezek az erők, amelyek alternatívaként határozzák meg magukat a hagyományos nagy pártokkal szemben. Több nyugati államban már jó ideje jelen vannak a nagypolitikában. Jellemző rájuk, hogy szinte kivétel nélkül bírálják az EU-t, elutasítják, hogy újabb nemzeti jogkörök kerüljenek át Brüsszelhez. De a jelenség leginkább a földrész középső és keleti részén figyelhető meg. Olyannyira, hogy errefelé ilyen pártok vannak hatalmon Magyarországon és Lengyelországban...
Idehaza 49 % mondja azt, hogy nincs baj a sajtószabadsággal, ezzel szemben 46 % szerint dehogyisnem. 54 % úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás nem egyenlő mércével mér. 61 % azon a véleményen van, hogy a megválasztott képviselőknek édes mindegy, mit akarnak az egyszerű emberek. Ugyanakkor 68 % elégedett a közbiztonsággal, simán ki mer menni éjszaka az utcára.
Washington Post
Az ukrán választók honorálták a győztes színészi képességeit, de azt is, hogy igen rugalmas, vagyis gyorsan képes változtatni álláspontját és szövetségeseit, márpedig ez igen fontos tulajdonság az egész térségben – mutat rá az amerikai Külpolitikai Kutató Intézet egyik vezető elemzője. Orenstein hangsúlyozza, hogy egy olyan térségről van szó, amely az Oroszország és az EU közti törésvonal mentén fekszik, de egyes politikusok, mint Orbán Viktor egész jól elboldogulnak a geopolitikai ellentétek közepette. Merthogy a magyar kormányfő ügyesen navigál Moszkva és a Nyugat között, és meg is kapja jutalmát mindkét féltől. Megállapodott Putyinnal a gázszállításokról és Paks 2-ről, miközben a Freedom House szerint az ország már csupán részben szabad. Ám ezzel együtt egészen a közelmúltig a Néppárt köztiszteletben álló tagja maradt, és noha az elválasztó vonal mindkét oldalán játszik, a Fidesz nyeri a választásokat. Nem kell semmilyen komoly politikai kihívással szembenéznie.
Hasonlóan képlékeny politikára kell számítani Zelenszkij részéről is. Mindent meg fog tenni, hogy Nyugatbarát pályán tartsa Ukrajnát, úton az EU-tagság felé. Ám egyidejűleg valószínűleg figyelembe veszi az orosz kisebbség véleményét, legalábbis olyan mértékben, hogy az orosz etnikum ne tartson tőle. Ezen felül valószínűleg megpróbál majd olyan reformokat hozni, amelyet szembemennek a korrupcióval, de nem keresztezik az oligarchák szándékait. Azaz nem foglal állást, hanem igyekszik senki sem elárulni. Legfőbbképpen magát nem, és az a képet, hogy ő az ország legnépszerűbb fia. A politika mélyen megosztott világában paradox módon azok kerekednek felül, akik a legkevesebb fixa ideát mutatják, viszont a legrugalmasabbak. Ez a nagy tanulság a Nyugat és a környező államok számára.
Spiegel
A populisták feljövőben vannak Európában, de nem mindenütt hatnak a jelszavaik. Erre a következtetésre jut a lap, miután megvizsgálta, hogy az utóbbi 20 évben miként is szerepeltek odahaza ezek az erők, amelyek alternatívaként határozzák meg magukat a hagyományos nagy pártokkal szemben. Több nyugati államban már jó ideje jelen vannak a nagypolitikában. Jellemző rájuk, hogy szinte kivétel nélkül bírálják az EU-t, elutasítják, hogy újabb nemzeti jogkörök kerüljenek át Brüsszelhez. De a jelenség leginkább a földrész középső és keleti részén figyelhető meg. Olyannyira, hogy errefelé ilyen pártok vannak hatalmon Magyarországon és Lengyelországban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.