Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.04.11.
A magyar kormány továbbra is kitart a CEU-ra és az összes külföldi egyetemre vonatkozó korábbi szabályozása, a nemrég elfogadott törvénye mellett – nyilatkozta ezt a Reutersnak Kovács Zoltán kormányszóvivő, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy még az Unió és Manfred Weber, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa vagy a bajor kormány nyomására sem fogja megváltoztatni a kormány eddigi álláspontját. Persze, tette ehhez még hozzá Orbán Balázs, a miniszterelnök kabinet államtitkára, ha a törvényeknek megfelelnek, akkor persze nincs akadálya az amerikai diploma elfogadásának.
Most még megvan az Orbán elleni kétharmad, de jönnek a választások
Judith Sargentini twitter-bejegyzése is felhívta a figyelmet arra, hogy Luxembourgban, az unió-ügyi miniszterek tanácsa ismét napirendre vette Magyarország és Lengyelország ügyét – írja az Euractiv. A szerdai megbeszélés ismételten francia-német javaslatok felterjesztését eredményezte, miszerint a jogállami normák megsértése miatt meghallgatást kell tartani ismételten a Miniszterek Tanácsában az Európai Parlament részvételével egyetemben. Erre azonban csak az uniós választások után, júniusban kerülhet sor. Ami bizonytalanságot is jelent, mert a jelenlegi házszabályok szerint a 7-es cikkely megszavazásához a tanácsban 66,6%-os támogatottságot kell biztosítani, ami a jelen erőviszonyok alapján nem kérdéses, ellenben az új parlament felállása után kérdéses lehet a többség biztosítása. A német-francia nyilatkozat szerint a CEU és a civil szervezetek (itt alapvetően a Soros-féle alapítványra utalásról van szó) elűzése a tanács minden tagját komolyan aggasztja. Sérelmezte az emberi jogok tanácsa és a Magyarországról készült jelentés raportőre, Judith Sargentini, hogy a román elnökség nem veszi komolyan a parlamenti hatásköröket, márpedig nélküle nem lehet dönteni a 7-es cikkely kérdésében.
Judith Sargentini twitter-bejegyzése is felhívta a figyelmet arra, hogy Luxembourgban, az unió-ügyi miniszterek tanácsa ismét napirendre vette Magyarország és Lengyelország ügyét – írja az Euractiv. A szerdai megbeszélés ismételten francia-német javaslatok felterjesztését eredményezte, miszerint a jogállami normák megsértése miatt meghallgatást kell tartani ismételten a Miniszterek Tanácsában az Európai Parlament részvételével egyetemben. Erre azonban csak az uniós választások után, júniusban kerülhet sor. Ami bizonytalanságot is jelent, mert a jelenlegi házszabályok szerint a 7-es cikkely megszavazásához a tanácsban 66,6%-os támogatottságot kell biztosítani, ami a jelen erőviszonyok alapján nem kérdéses, ellenben az új parlament felállása után kérdéses lehet a többség biztosítása. A német-francia nyilatkozat szerint a CEU és a civil szervezetek (itt alapvetően a Soros-féle alapítványra utalásról van szó) elűzése a tanács minden tagját komolyan aggasztja. Sérelmezte az emberi jogok tanácsa és a Magyarországról készült jelentés raportőre, Judith Sargentini, hogy a román elnökség nem veszi komolyan a parlamenti hatásköröket, márpedig nélküle nem lehet dönteni a 7-es cikkely kérdésében.
Kis pénz, nagy film
A Netflix, az Amazon és a HULU európai filmgyártása versenyhelyzetet teremtett térségünkben, aminek hatására a románok mintegy 48%-os, a lengyelek 30%-os kedvezményt biztosítanak a külföldiek forgatásaihoz – írja a Reuters. A csehek és a magyarok ezt látva – féltve őrzött pozíciók megtartása érdekében szintén kisebb-nagyobb kedvezmények megtételére kényszerülnek. Olyan agyafúrt machinációk zajlanak most ezen a piacon, hogy Tyrion Lannister is otthon érezhetné magát nálunk. Ráadásul egy, az idén várható új uniós direktíva szerint az video-on demand típusú filmek kategóriájában legalább 30%-ban európai gyártású filmeket kell szerepeltetni. A Netflix mintegy 15 milliárd dollárt tervezett be az idei gyártási büdzsébe, míg az Amazon 5-6 milliárdot, ám egyikük sem nyilatkozott egyelőre arról, mennyit akarnak ebből itt, az uniós stúdiókban elkölteni. Hogy mit értékelnek a filmgyártók? Elsősorban az alacsony munkadíjakat, ami tapasztalt, képzett stábbal együtt különösen értékes, mint ahogy az okos produkciós kivitelezések, jó ötletek...
A Netflix, az Amazon és a HULU európai filmgyártása versenyhelyzetet teremtett térségünkben, aminek hatására a románok mintegy 48%-os, a lengyelek 30%-os kedvezményt biztosítanak a külföldiek forgatásaihoz – írja a Reuters. A csehek és a magyarok ezt látva – féltve őrzött pozíciók megtartása érdekében szintén kisebb-nagyobb kedvezmények megtételére kényszerülnek. Olyan agyafúrt machinációk zajlanak most ezen a piacon, hogy Tyrion Lannister is otthon érezhetné magát nálunk. Ráadásul egy, az idén várható új uniós direktíva szerint az video-on demand típusú filmek kategóriájában legalább 30%-ban európai gyártású filmeket kell szerepeltetni. A Netflix mintegy 15 milliárd dollárt tervezett be az idei gyártási büdzsébe, míg az Amazon 5-6 milliárdot, ám egyikük sem nyilatkozott egyelőre arról, mennyit akarnak ebből itt, az uniós stúdiókban elkölteni. Hogy mit értékelnek a filmgyártók? Elsősorban az alacsony munkadíjakat, ami tapasztalt, képzett stábbal együtt különösen értékes, mint ahogy az okos produkciós kivitelezések, jó ötletek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.