Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.03.17.
- Teljesen nyitott, hogy mi lesz Orbán sorsa az EPP-ben: kirakják, felfüggesztik a tagságát, de az kevéssé valószínű, hogy minden úgy maradhat, ahogy eddig;
- Weber ismét felvetette, hogy az elrettentő magyar és lengyel példa folyományaként kétévente független jogásztestület ellenőrizze a jogállam helyzetét a tagállamokban, a lehetséges következmények között szerepel az uniós pénzek megvonása;
- Orbán kidolgozta a szabadalmat, miként kell maga alá gyűrni a demokráciát, ennek ékes bizonyítéka, ahogyan bedarálta a szabad sajtót.
Frankfurter Rundschau
A CDU elnök asszonya nyitva hagyta a kérdést, hogy a Néppárt tagja maradhat-e a Fidesz. Kramp-Karrenbauer kijelentette: Weber vele teljes egyetértésben fogalmazta meg, hogy a magyar kormánypárt milyen feltételek teljesítése esetén térhet vissza az EPP-be az EU-ellens választási kampány után. Mint mondta, a tisztesség azt kívánja, hogy Orbán kérjen bocsánatot a kijelentéseiért. Hogy ez azután elegendő lesz-e, azt majd meglátjuk – tette hozzá. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök ugyan elnézést kért, amiért hasznos idiótáknak minősítette konzervatív bírálóit, de az uniósellenes plakátkampányt nem hozta szóba.
FAZ
Manfred Weber azt javasolja, hogy a jogállamiság ellenőrzésére állítsanak fel az unióban független szakértői tanácsot, amely szükség esetén objektív szempontok alapján javasolná szankciós mechanizmusok beindítását, ideértve a szubvenciók visszafogását. A Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egy volt német alkotmánybíróval közösen tette közzé elképzelését. Az a véleményük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nehézkesek és nemigen lehet velük célba találni a jogállam hatékony védelmében. Pedig a demokrácia nyomás alá került Magyarországon és Lengyelországban is, az unió ezért indított eljárás a két kormány ellen. Emellett másutt is bőven akadnak ilyen irányú gondok. A lista hosszú: az uniós jog megszegése, korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásása, az alapjogok laza értelmezése.
Jelenleg nehéz megmondani pontosan, hogy mi meríti ki a fogalmat, ha egy országban felmerül a jogállam megsértésének súlyos veszélye. A közös értékek túl elvontak. Ilyen esetekben meg lehet vonni az érintett hatalom szavazati jogát, de mi a teendő akkor, ha több delikvens is van, és azok kölcsönösen fedezik egymás hátát? A mostani szankciós eszközök túlságosan hosszadalmasak és megmérgezik az EU-ban a politikai légkört, miközben meg kellene őrizni a szervezet gyors cselekvőképességét, tekintettel az új geopolitikai veszélyekre. Jelenleg úgy áll, hogy a jogállam megóvását sokszor befolyásolják politikai érdekek, kompromisszumok. Ezért kell olyan intézményt létrehozni, amely csakis objektív kritériumok alapján értékeli a jogállam helyzetét.
A tanács legfeljebb 9 tekintélyes jogászból állna, és kétévente minden tagot lupe alá venne, a sajtószabadságot, a bíróságok önállóságát és a korrupciós hajlamot vizsgálva. A jelentést nyilvánosságra hoznák és csatolnák az indoklást is. Indokolt gyanú esetén a Bizottság jogállami eljárást kezdeményezne és súlyos esetben az Európai Bíróság elé citálhatná a vétkes államot. Ezen túlmenően megtorló intézkedéseket javasolna az EP-nek és az Európai Tanácsnak, amit csak (minősített) többséggel lehetne elutasítani. Bírósági ítélet esetén automatikusan érvénybe lépnének a szankciók.
Neue Zürcher Zeitung
„Bevezető az illiberalizmushoz” címmel a hat év után távozó bécsi tudósító arról ír, hogy Orbán Viktor olyan rendszert épített ki Magyarországon, amelyben pártja mindent keresztülnyom és csak igen-igen nehezen képzelhető el demokratikus hatalomváltás. Ráadásul Lengyelország igyekszik gyorsan a példakép nyomába érni. Mindenesetre a magyar kormányfőnek nem lehet a szemére vetni, hogy nem mondta volna meg előre, mit is akar, lásd az 5 évvel ezelőtti tusványosi beszédet. Azóta pedig már messzire jutott az illiberális állam megteremtésében. A Freedom House nemrégiben csak részben szabadnak minősítette Magyarországot, amire egy EU-tag esetében idáig nem akadt példa. De a kormány azt állítja, hogy migránsok – Sorossal a háttérben - szét akarják rombolni az országot és ebből a groteszk összeesküvés elméletből államdoktrina lett. Jelenleg a kultúra és a tudomány van a célkeresztben.
Ez ellenzék nem csupán saját hibái miatt tehetetlen, Orbán Soros-zsoldosoknak minősíti ezeket a pártokat és évek óta kerül minden politikai vitát velük. A Fidesz teljhatalma társul a miniszterelnök bizalmasainak látványos meggazdagodásával, a korrupciós botrányok a politikus családjáig érnek. De következmények nélkül, mert a főügyészt szintén a kormány tartja kézben. A hatalmat ilyen körülmények között nemigen lehet megbuktatni, szakértők ezért beszélnek illiberális demokráciáról, illetve hibridrezsimről.
Orbán az egész térség számára kidolgozta a forgatókönyvet, miként kell tekintélyelvű államot létrehozni. Románia és Szlovákia máris utánozza, de egyik szomszéd sem jutott ez ügyben olyan messzire, mint Lengyelország. Csak ott a PiS-nek nincs kétharmada. Ezért a pártnak radikálisabb eszközöket kell alkalmaznia, ám ez tömegtiltakozásokat váltott ki. A csapás mindkét államban a pluralizmus ellen irányul – a népakarat nevében, amit Magyarországon manipulálnak. Egyben leépítik a sokszínű sajtót, valamint a harcos polgári társadalmat. Közben kiderült, hogy alkalmatlan eszköz a 7-es paragrafus, amely alapján Budapest és Varsó ellen is mozgásba lendült a szankciós mechanizmus. Eredményesebbnek bizonyultak a szerződésszegési eljárások. Az EU-nak köszönhető a többi közt, hogy az egyéni polgárjogok nem sérültek vészesen. De a demokrácia jelenlegi formája arra szolgál mindkét országban, hogy hatalmi érdekeket érvényítsenek általa - önkényes módon.
Die Welt
A fehér felsőbbrendűség hirdetői, mint amilyen az új-zélandi mészárlás tettese is, antiszemiták és iszlámellenesek, elképzeléseik mégis sokfélék, ám összeköti őket, hogy elutasítják a bevándorlást. Szakértők szerint a fehér nacionalizmus éppen olyan súlyos fenyegetést jelent, mint a militáns iszlám. Hívei félnek a demográfiai átalakulástól, azt állítják, hogy a fehér faj népirtásnak van kitéve, és félő, hogy kisebbségbe kerül az adott társadalomban. Az interneten lépnek kapcsolatba egymással, és a magányos tettesek által végrehajtott látványos akciók csak további lendületet adnak nekik.
A fehér szélsőségesek erőt merítenek abból is, hogy olyan politikusok kerülnek előtérbe, mint Le Pen, Orbán, Putyin és Trump, akik rendkívül konzervatív álláspontot képviselnek és harcolnak a migráció ellen. Az amerikai elnök a kampány során azzal tűnt ki, hogy nem ítélte el egyértelműen a szélsőjobbos erőszakot, pl. Charlottesville-ben. A fehér nacionalisták hatalmas lehetőséget látnak a Fehér Ház lakójában, hogy kiterjesszék befolyásukat. Trump két napja is elítélte az új-zélandi tömeggyilkosságot, de kijelentette, hogy nem tekinti erősödő veszélynek a fehér nacionalizmust. Szerinte csupán egy kis csoportról van szó...
Frankfurter Rundschau
A CDU elnök asszonya nyitva hagyta a kérdést, hogy a Néppárt tagja maradhat-e a Fidesz. Kramp-Karrenbauer kijelentette: Weber vele teljes egyetértésben fogalmazta meg, hogy a magyar kormánypárt milyen feltételek teljesítése esetén térhet vissza az EPP-be az EU-ellens választási kampány után. Mint mondta, a tisztesség azt kívánja, hogy Orbán kérjen bocsánatot a kijelentéseiért. Hogy ez azután elegendő lesz-e, azt majd meglátjuk – tette hozzá. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök ugyan elnézést kért, amiért hasznos idiótáknak minősítette konzervatív bírálóit, de az uniósellenes plakátkampányt nem hozta szóba.
FAZ
Manfred Weber azt javasolja, hogy a jogállamiság ellenőrzésére állítsanak fel az unióban független szakértői tanácsot, amely szükség esetén objektív szempontok alapján javasolná szankciós mechanizmusok beindítását, ideértve a szubvenciók visszafogását. A Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egy volt német alkotmánybíróval közösen tette közzé elképzelését. Az a véleményük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nehézkesek és nemigen lehet velük célba találni a jogállam hatékony védelmében. Pedig a demokrácia nyomás alá került Magyarországon és Lengyelországban is, az unió ezért indított eljárás a két kormány ellen. Emellett másutt is bőven akadnak ilyen irányú gondok. A lista hosszú: az uniós jog megszegése, korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásása, az alapjogok laza értelmezése.
Jelenleg nehéz megmondani pontosan, hogy mi meríti ki a fogalmat, ha egy országban felmerül a jogállam megsértésének súlyos veszélye. A közös értékek túl elvontak. Ilyen esetekben meg lehet vonni az érintett hatalom szavazati jogát, de mi a teendő akkor, ha több delikvens is van, és azok kölcsönösen fedezik egymás hátát? A mostani szankciós eszközök túlságosan hosszadalmasak és megmérgezik az EU-ban a politikai légkört, miközben meg kellene őrizni a szervezet gyors cselekvőképességét, tekintettel az új geopolitikai veszélyekre. Jelenleg úgy áll, hogy a jogállam megóvását sokszor befolyásolják politikai érdekek, kompromisszumok. Ezért kell olyan intézményt létrehozni, amely csakis objektív kritériumok alapján értékeli a jogállam helyzetét.
A tanács legfeljebb 9 tekintélyes jogászból állna, és kétévente minden tagot lupe alá venne, a sajtószabadságot, a bíróságok önállóságát és a korrupciós hajlamot vizsgálva. A jelentést nyilvánosságra hoznák és csatolnák az indoklást is. Indokolt gyanú esetén a Bizottság jogállami eljárást kezdeményezne és súlyos esetben az Európai Bíróság elé citálhatná a vétkes államot. Ezen túlmenően megtorló intézkedéseket javasolna az EP-nek és az Európai Tanácsnak, amit csak (minősített) többséggel lehetne elutasítani. Bírósági ítélet esetén automatikusan érvénybe lépnének a szankciók.
Neue Zürcher Zeitung
„Bevezető az illiberalizmushoz” címmel a hat év után távozó bécsi tudósító arról ír, hogy Orbán Viktor olyan rendszert épített ki Magyarországon, amelyben pártja mindent keresztülnyom és csak igen-igen nehezen képzelhető el demokratikus hatalomváltás. Ráadásul Lengyelország igyekszik gyorsan a példakép nyomába érni. Mindenesetre a magyar kormányfőnek nem lehet a szemére vetni, hogy nem mondta volna meg előre, mit is akar, lásd az 5 évvel ezelőtti tusványosi beszédet. Azóta pedig már messzire jutott az illiberális állam megteremtésében. A Freedom House nemrégiben csak részben szabadnak minősítette Magyarországot, amire egy EU-tag esetében idáig nem akadt példa. De a kormány azt állítja, hogy migránsok – Sorossal a háttérben - szét akarják rombolni az országot és ebből a groteszk összeesküvés elméletből államdoktrina lett. Jelenleg a kultúra és a tudomány van a célkeresztben.
Ez ellenzék nem csupán saját hibái miatt tehetetlen, Orbán Soros-zsoldosoknak minősíti ezeket a pártokat és évek óta kerül minden politikai vitát velük. A Fidesz teljhatalma társul a miniszterelnök bizalmasainak látványos meggazdagodásával, a korrupciós botrányok a politikus családjáig érnek. De következmények nélkül, mert a főügyészt szintén a kormány tartja kézben. A hatalmat ilyen körülmények között nemigen lehet megbuktatni, szakértők ezért beszélnek illiberális demokráciáról, illetve hibridrezsimről.
Orbán az egész térség számára kidolgozta a forgatókönyvet, miként kell tekintélyelvű államot létrehozni. Románia és Szlovákia máris utánozza, de egyik szomszéd sem jutott ez ügyben olyan messzire, mint Lengyelország. Csak ott a PiS-nek nincs kétharmada. Ezért a pártnak radikálisabb eszközöket kell alkalmaznia, ám ez tömegtiltakozásokat váltott ki. A csapás mindkét államban a pluralizmus ellen irányul – a népakarat nevében, amit Magyarországon manipulálnak. Egyben leépítik a sokszínű sajtót, valamint a harcos polgári társadalmat. Közben kiderült, hogy alkalmatlan eszköz a 7-es paragrafus, amely alapján Budapest és Varsó ellen is mozgásba lendült a szankciós mechanizmus. Eredményesebbnek bizonyultak a szerződésszegési eljárások. Az EU-nak köszönhető a többi közt, hogy az egyéni polgárjogok nem sérültek vészesen. De a demokrácia jelenlegi formája arra szolgál mindkét országban, hogy hatalmi érdekeket érvényítsenek általa - önkényes módon.
Die Welt
A fehér felsőbbrendűség hirdetői, mint amilyen az új-zélandi mészárlás tettese is, antiszemiták és iszlámellenesek, elképzeléseik mégis sokfélék, ám összeköti őket, hogy elutasítják a bevándorlást. Szakértők szerint a fehér nacionalizmus éppen olyan súlyos fenyegetést jelent, mint a militáns iszlám. Hívei félnek a demográfiai átalakulástól, azt állítják, hogy a fehér faj népirtásnak van kitéve, és félő, hogy kisebbségbe kerül az adott társadalomban. Az interneten lépnek kapcsolatba egymással, és a magányos tettesek által végrehajtott látványos akciók csak további lendületet adnak nekik.
A fehér szélsőségesek erőt merítenek abból is, hogy olyan politikusok kerülnek előtérbe, mint Le Pen, Orbán, Putyin és Trump, akik rendkívül konzervatív álláspontot képviselnek és harcolnak a migráció ellen. Az amerikai elnök a kampány során azzal tűnt ki, hogy nem ítélte el egyértelműen a szélsőjobbos erőszakot, pl. Charlottesville-ben. A fehér nacionalisták hatalmas lehetőséget látnak a Fehér Ház lakójában, hogy kiterjesszék befolyásukat. Trump két napja is elítélte az új-zélandi tömeggyilkosságot, de kijelentette, hogy nem tekinti erősödő veszélynek a fehér nacionalizmust. Szerinte csupán egy kis csoportról van szó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.