Szerző: Mirtill
2019.03.24.
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Úgy volt még a hét elején is, hogy jajnekem! De az én jajom smafu ahhoz képest, aminő visítás lesz itt. Mint a Gyilkos miskárolásakor. Ez máris egy örömhír kendnek, hogy tartós távolléte miatt ebből is kimaradhat, ha nem jön. (Persze hogy a visításra gondolok. Kend fiú és más neve van a bicskás beavatkozásnak fiúk esetében. A Göndörke módosult át, mert megette a malacait és én nyitottam csuktam az akol ajtót, amikor a doktor Feri bácsi segített neki kevesebb kosztból mielőbb hízóvá tökéletesedni, ha már anyának tökéletlen volt a kormányplakátok, meg a beígért szaporodási pótlék ellenére.)
Énnekem azért volt a jaj, – csak úgy, nekiszaladás nélkül- mert sorozatosan kilógtam minden sorból, ami csak létezhet egy mai iskolában. Hol itt, hol ott kellett órákat ácsorogni, hallgatni a többszörösen összetett mondatokat, amiknek semmi értelme nem volt. Na, ezekért a ’48-as kilógásokért járt egy összevont, lájtosabb fejmosás az of.től. De a sajátos nevelési igényemből eredően óvatlanul megint beszóltam. Mint tudjuk az idén már nem először mehetett az anyu raportra az igazgatóságra (nagy előny egyébként ez az e-napló, mert nekem már a harmadik kötet is betelne lassan, ha papír ellenőrző maradt volna).
Kend biztos megérti, hogy muszáj volt felvilágosítanom az osztályfőnöknőt. Romániából importálták magyarnak és azt gondoltam segítek neki a beilleszkedésben. Ne lógjon ki a régi szeretni való tanerők közül a mufurcságával, amit én valahol meg is értek. Kend nem tudja, de a mi falunkba, ha betelepszik valaki, akkor úgy mondják mifelénk, hogy „ő még itt senki, ha marad, akkor majd a gyereke lesz jöttment”, és ebből – gondolom – tud következtetni milyen happy lehet itt neki az élet, hiába risztel rogyásig az unióból potyogó, fideszileg keresztény hitre térített, közpénzjelleget veszített zsozsóból és az eklézsia betyárkasszájává korcsosult perselypénzből.
Ráadásul az elődje, a nyugdíjba kergetett Klári néni – aki anyuékat is tanította- az nagyon szeretni való volt. Elhozta a nagyinak egyszer a Gizi néni által írott tanári szakkönyveket, aki még a Klári néninél is többet tanított ilyen gyerekeket, mint én. És a Gizi néni a Klári néninek cseten küldött egy idézetet egy Margaret Mead nevű nénitől, hogy „ A gyerekeknek azt kell megtanítani, hogy gondolkodjanak, nem azt, hogy mit gondoljanak.”
És én hallottam, amikor a nagyinak ezt mondta a Klári néni és én rögtön tudtam, hogy nálunk nem így van, és én kötelességtudó vagyok, meg segítőkész, ahogy a tata mondja; szolidáris. És ismét jól rá is fázott az anyu erre. Mert nekem nem gáz, ez a sok hiszti. Mi több, kicsit megértem, kicsit sajnálom is úgy az udvari szolgálatra bevásárolt magyarokat, mint a tanárokat, mert sokat szívatják, és alantas dolgokra kényszerítik őket. Nem is csoda, hogy megpattannak. Csak mi nem tudunk megszökni, mert mi vagyunk abba a bizonyos hatodik koporsóba zárt jövő, és ezért jajong most itt az értelmesebb felnőttség, hogy milesssszvelünk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.