Szerző: VAJNA TAMÁS
2019.03.02.
A kerekasztal-beszélgetés kiábrándító higgadtsággal tisztázta, hogy mindössze néhány olyan ellátóhely működik az országban, ahol serdülőket is fogadnának. És még tévedésből sem lehet olyan optimális ellátási láncról beszélni, amely a megelőzéstől kezdve a személyiségzavarokkal is foglalkozó terápián át az életmódváltást egyengető utógondozásig lefedné a sokféle szakterületet.
A Gondi János pedagógus, addiktológiai konzultáns vezette Tiszta Jövőért alapítvány negyedik éve működtet Budapesten közösségi teret középiskolás korúaknak. Itt heti pár órában addiktológiai szakrendelést tartanak, de a hosszabb terápiára vagy/és kórházi elvonóra szorulókkal nem foglalkozhatnak érdemben. Arra sincs jogosítványuk, hogy a hozzájuk fordulókat hivatalosan átirányítsák egy szakintézménybe. Gondi elmondta, hogy személyes kapcsolati hálóját kihasználva tud persze olyan addiktológiai osztályt, rehabilitációs intézetet ajánlani, ahol fogadnak egy már nem gyerek, de még nem is felnőtt pácienst, ám ez azt jelzi, hogy
jelenleg csak az informális együttműködésben bízhatnak a szakemberek.
A református egyház ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthonában a tinédzser fiúknak létrehozott 30 fős rehab részleg várólistája is egyre hosszabb – mondta Orsolics Zénó, az intézmény programkoordinátora, és ugyanez a helyzet a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum szatymazi serdülő részlegében. A 2015-től működő két intézmény mellett még a fővárosi Emberbarát Alapítvány tart fenn tiniknek helyeket.
A drogproblémával küzdő lányok kilátásai még sötétebbek, ők legfeljebb az egyedi elbírásban, illetve abban bízhatnak, hogy helyet kapnak az egyik koedukált felnőtt intézetben. Ilyenből is csak néhány akad az országban.
A szakemberhiány mértékét jelzi, hogy Magyarországon 2019 elején 37 gyerekpszichiáter praktizál, pedig – mondta Szemelyácz – az érintett kamaszok többféle viselkedési és mentális problémával küzdenek, többségüknél valószínűsíthető a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), amelyet a dizájnerdrogok használata tovább súlyosbít.
A kerekesztalnál ülök egybehangzó véleménye szerint az az alapprobléma, hogy az ellátóhálózat a harmincas éveik közepén járó opiátfüggő (jellemzően heroinista) férfiakra szabott keretei nem változtak a rendszerváltás óta. Pedig az ÚPSZ gyűjtőnéven jegyzett dizájnerdrogok 2010-es betörése óta radikálisan átalakult a legkockázatosabbnak és legproblémásabbnak tartott, tízezres magyarországi populációt érintő intravénás szerhasználat is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.