KERESIK A BÍRÓK, MEDDIG LEHET EZT EGYENES GERINCCEL CSINÁLNI

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.03.04.

Az elmúlt egy évben sosem látott feszültség költözött a magyar bíróságokra. Sorra hagyják ott a pályát karrierük csúcsán levő, középkorú bírók, de a legtöbben bezárkóznak a tárgyalóterembe, és hallgatnak, amíg nem esik személyes bántódásuk. Közben vannak, akik sosem látott módon szembeszálltak a törvénytelenségeken kapott Handó Tündével. Hova vezet ez, és mi járhat manapság a bírók fejében?

Keviczki István mindössze tíz percet töltött a Fővárosi Törvényszék elnökénél tavaly szeptember elején, nem sokkal azután, hogy augusztus 31-én lemondott büntetőbírói posztjáról. Korábban sosem beszéltek egymással, Polgárné Vida Judit mégis szívélyesen köszöntötte: “szervusz, Pistikém!”

A tegeződés bevett szokásnak számít bírói körökben, a pistikézés azonban kevésbé. “Nem nagyon értettem ezt a fogadtatást, hiszen korábban semmilyen viszonyban nem voltunk egymással” – emlékezett vissza Keviczki a találkozóra. Elmondása szerint Polgárné erősen próbálta kihúzni belőle a távozása okait, de ő udvariasan elhárította a kérdéseket. Először csak annyit mondott, “te biztosan nem tudsz segíteni rajta”, majd különböző megfogalmazásokban többször elismételte, hogy orvosolhatatlan problémák léptek fel.

Keviczki nem szívesen nyílt volna meg a főnöke előtt, aki 2013-ban, elnökhelyettesként még egy plágiumügybe bukott bele. Akkor a HVG derítette ki, hogy Polgárné többek közt Paulo Coelho brazil író szövegét tüntette fel sajátjaként a bíróság magazinjában. Lemondása után a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatalban (OBH) is dolgozott elnöki biztosként, míg Handó tavaly májusban ki nem nevezte a Fővárosi Törvényszék élére. A pozíció ekkor már hónapok óta betöltetlen volt: hiába jelentkezett rá egyedüliként Fazekas Sándor korábbi elnök, Handó érvénytelenítette a pályázatot. Hivatalosan ezt a korszakváltás igényével magyarázták, de az is igaz, hogy Fazekas jó ideje nyíltan kritizálta Handót, éppen a bírói álláshelyekkel kapcsolatos gyakorlata miatt.

“Megkérdezte, miben tudna segíteni. Ha nyíltan kommunikálok, azt válaszolom: mondjál le. De ennek semmi értelme nem lett volna. Nem akartam olyasvalakivel megbeszélni a problémáimat, aki maga is része a problémahalmaznak, és sokak szemében méltatlanná vált a bírói tisztségre” – folytatta Keviczki, aki felmentési ideje végéig, november 30-ig a bíróságon maradt, majd decemberben a Facebookon jelentette be nyilvánosan a lemondását.

Többek közt azt írta, “amikor ’99 nyarán fogalmazóként megkezdtem bírósági pályafutásomat, még azt gondoltam, röpke pár évtized után Tőletek (Veletek) megyek majd nyugdíjba, de még egy éve is ebben reménykedtem. Mára minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott, és azok az erkölcsi, morális értékek, melyekről a csendes többség még mindig azt gondolja, elválaszthatatlan jellemzői a bírói létnek, már alig látszódnak, alig hallatszódnak a harsány, törtető, technokrata kisebbség dübörgésétől”.

Később a VálaszOnline-nak azt mondta, elege lett a törvénysértő bírósági kinevezésekből és abból, hogy a “Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon szelektál”, így bíróként csak az általuk jóváhagyott gazdasági ügyekben ítélkezhet. (A Legfőbb Ügyészség később valótlannak és sértőnek nevezte Keviczki kijelentéseit. A Fővárosi Törvényszék pedig közleményt adott ki arról, hogy nincs morális válság a bíróságon).

Az utóbbi két évben összesen 52 bíró mondott le, közülük többen – Keviczki István mellett Szepesházi Péter vagy Rajmon Balázs – nyíltan kritizálták az igazságszolgáltatás működését. Hasonló lemondáshullámra legutóbb 2011-12-ben volt példa, akkor 42-en távoztak. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közti konfliktus kiéleződésével azonban most különösen érdekessé vált, mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen radikális döntést hozzon, vagy éppen ahhoz, hogy inkább magára csukja az ajtót, és folytassa az ítélkezést...

ITT OLVASHATÓ