INKÁBB MEGADOM MAGAM A KORMÁNYNAK, MIELŐTT KIVÉGEZNÉNEK

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.03.13.

Egyesek totális kapitulációnak és árulásnak, mások vállalható kompromisszumnak tartják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a kormány pénteki megállapodását, amit egy akadémiai körlevél szerint a miniszter zsarolt ki. Szinte borítékolható, hogy az MTA elvesztette a kutatóintézeteit, ami ideológiai és anyagi hasznot is hozhat a kormánynak. A radikálisabb bölcsészek és társadalomtudósok tovább küzdenének az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fórumában, a természettudósok viszont csendesebbek. Egy intézetvezető be is vállalta: ő inkább meghunyászkodik, mielőtt kivégezné a kormány. 

Sokkolta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak egy részét, hogy péntek este közös szándéknyilatkozatot adott ki Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ebben az MTA – néhány elég homályos ígéretért cserébe – lényegében tudomásul vette, hogy 2020-tól elveszíti kutatóintézet-hálózatát.

Hétfőn Lovász egy kutatóknak küldött körlevélben magyarázta el, miért ment szembe az Akadémia vezetése korábbi meggyőződésével. Állítása szerint Palkovics a pénteki tárgyaláson világossá tette, hogy ha az MTA nem áll kötélnek, a kormány szimpla törvénymódosítással veszi el az intézeteket, amelyekben összesen ötezer kutató dolgozik a fizikusoktól a biológusokon át a történészekig. (A minisztérium nem válaszolt a kérdésünkre, hogy tényleg elhangzott-e ilyen fenyegetés). Ezek az intézetek jelentik a magyar tudományos élet elitjét, a kormány pedig hónapok óta azon van, hogy valamilyen módon kivonja őket az MTA alól.

“Kapituláció, árulás” – minősítette a pénteki megállapodást az egyik intézet munkatársa az Abcúgnak, de aznap este indulatosan reagált az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) is. A kutatók alulról szerveződő, tiltakozó mozgalma szerint az MTA tárgyalódelegációja megfutamodott, a szándéknyilatkozat pontjai pedig “nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan”.

A közlemény alatt kommentelő kutatók többsége egyetértett az ADF-fel. Volt, aki szerint kár bízni a kormányban, hiszen “ha a farkas megígéri, hogy nem eszi meg a bárányt ebédre, akkor megeszi vacsorára”, más pedig amiatt értetlenkedett, hogy “nyolc éve játsszák ugyanazt a játékot, és vannak, akik még mindig reménykednek”. Mások viszont jó kompromisszumnak tartották a megállapodást, hiszen a kormány valóban engedett néhány dologban. Közéjük tartozik Pálinkás József volt MTA-elnök is, aki a hvg.hu-n arról írt, “véget érhet egy méltatlan huzavona”.

A szándéknyilatkozat szerint

- az intézethálózat egyben marad (ehhez képest Palkovics ősszel még a Közgazdaságtudományi Intézet bezárásáról beszélt),

- minden változásról egy új testület dönt majd, amelybe “az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter 

konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki”,

- a kutatóintézetek vagyona az MTA-nál marad,

- az intézetek használhatják az MTA brandjét,

- a kormány legalább 2019-es szinten biztosítja az intézetek finanszírozását az új rendszer felállásáig.

Ha a kormány tartja a szavát, a kutatóintézetek levegőhöz juthatnak, egyelőre nem kell megszűnéstől tartaniuk, és az anyagi háttér is biztosított. Ez azonban nem mindenkit nyugtat meg, főleg nem a társadalomtudósokat és a bölcsészeket, akik gyakran végeznek a kormány számára kényelmetlen kutatásokat. Sokak szerint félő, hogy az irányító testületet kormányközeli tudósokkal töltik fel (maga Palkovics is akadémikus), aztán szépen megszabadulnak a problémásnak tartott intézetektől...

ITT OLVASHATÓ