Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.02.28.
- Az adatszivárgás sokkolta a Szingapúrban élő HIV-pozitív közösséget, a városállamban ugyanis még ma is jó esély van rá, hogy valakit megbélyegezzenek a betegség miatt.
- Sőt, már az egész nyilvántartás teljesen érthetetlen volt, hiszen névvel, címmel, telefonszámmal tárolta a betegséget hordozók adatait.
- A szivárgás mögött álló történet viszont még ennél is furcsább: nagyon úgy néz ki, hogy egy Szingapúrból kitoloncolt amerikai HIV-pozitív ember szivárogtatta ki az adatokat, aki nyolc éven keresztül próbálta rejtegetni a hatóságok elől a fertőzöttségét, de végül lebukott.
Joyce HIV-pozitív, immár több, mint két évtizede. Amikor hozzáment a szingapúri férjéhez még nem tudott róla, de aztán a 90-es években többször megbetegedett, ezért mindketten elvégezték a HIV-tesztet. Ő pozitív lett, a férfi nem. A rákövetkező évek a nő számára kezelésekkel teltek, de ahogy ment az idő, úgy lettek egyre hatékonyabbak a vírussal szembeni gyógymódok. Ma már a HIV-pozitív emberek a gyógyszereknek köszönhetően teljesen tünetmentesen élhetik az életüket, és a bár a fertőzés még mindig gyógyíthatatlan, de gyógyszeres kezeléssel fertőzésmentessé tehető.
Mégis, Szingapúrban még mindig listát vezetnek az országban élő HIV-pozitív emberekről, erre anno fel kellett iratkoznia Joyce-nak is, és máig rajta van.
A listázásnál tényleg nincs jobb szó, mert bár a szingapúri kormány szerint az adatok csupán a fertőzés nyomon követésére szolgálnak, mégis, névvel, elérhetőséggel felvezetnek minden HIV-pozitív embert egy központi nyilvántartásba. Megtehetnék, hogy a különösen érzékeny személyes adatra tekintettel anonimizálva viszik fel az adatokat, amely ugyanúgy alkalmas a fertőzöttségi adatok nyomon követésére, vagy hogy az egyes emberek adatait nem tárolják egyetlen, nagy adatbázisban, de az elmúlt 39 évben nem változtattak a rendszeren.
A listázást még 1985-ben vezették be az országban, amikor a kór még jórészt ismeretlen volt és halálos kimenetelű betegségnek számított. Egy helyi civil szervezet - egyébként szintén HIV-pozitív - aktivistája, Avin Tan a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a HIV-pozitívak számára az is elő van írva, hogy jelentsék az állapotukat nem csak a szexpartnerüknek, hanem többek között a munkáltatójuknak és a biztosítójuknak is. Ezt azonban nem mindenki teszi meg.
Szingapúr hozzáállását a HIV-hez jól mutatja, hogy 2015-ig HIV-pozitív külföldiek egyáltalán nem léphettek be az országba, 90 napnál tovább pedig ma sem maradhatnak...
Joyce HIV-pozitív, immár több, mint két évtizede. Amikor hozzáment a szingapúri férjéhez még nem tudott róla, de aztán a 90-es években többször megbetegedett, ezért mindketten elvégezték a HIV-tesztet. Ő pozitív lett, a férfi nem. A rákövetkező évek a nő számára kezelésekkel teltek, de ahogy ment az idő, úgy lettek egyre hatékonyabbak a vírussal szembeni gyógymódok. Ma már a HIV-pozitív emberek a gyógyszereknek köszönhetően teljesen tünetmentesen élhetik az életüket, és a bár a fertőzés még mindig gyógyíthatatlan, de gyógyszeres kezeléssel fertőzésmentessé tehető.
Mégis, Szingapúrban még mindig listát vezetnek az országban élő HIV-pozitív emberekről, erre anno fel kellett iratkoznia Joyce-nak is, és máig rajta van.
A listázásnál tényleg nincs jobb szó, mert bár a szingapúri kormány szerint az adatok csupán a fertőzés nyomon követésére szolgálnak, mégis, névvel, elérhetőséggel felvezetnek minden HIV-pozitív embert egy központi nyilvántartásba. Megtehetnék, hogy a különösen érzékeny személyes adatra tekintettel anonimizálva viszik fel az adatokat, amely ugyanúgy alkalmas a fertőzöttségi adatok nyomon követésére, vagy hogy az egyes emberek adatait nem tárolják egyetlen, nagy adatbázisban, de az elmúlt 39 évben nem változtattak a rendszeren.
A listázást még 1985-ben vezették be az országban, amikor a kór még jórészt ismeretlen volt és halálos kimenetelű betegségnek számított. Egy helyi civil szervezet - egyébként szintén HIV-pozitív - aktivistája, Avin Tan a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a HIV-pozitívak számára az is elő van írva, hogy jelentsék az állapotukat nem csak a szexpartnerüknek, hanem többek között a munkáltatójuknak és a biztosítójuknak is. Ezt azonban nem mindenki teszi meg.
Szingapúr hozzáállását a HIV-hez jól mutatja, hogy 2015-ig HIV-pozitív külföldiek egyáltalán nem léphettek be az országba, 90 napnál tovább pedig ma sem maradhatnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.