Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.03.06.
Ángyán bírálata, Raskó receptje
Ángyán József, a Fidesz agrárpolitikáját erőteljesen ostorozó egykori államtitkár jelentéseiből az derül ki, hogy az elmúlt évek állami földpályázatain, majd a földárveréseken a tehetősebbek társadalmi rétegek jutottak területhez. Ezeken a birtokokon jellemzően szántóföldi tevékenységet folytatnak az új gazdák, ezzel viszont nem adnak munkát a helyben élőknek. Raskó György agrárközgazdász úgy véli, hogy a kormány faluprogramja nem menti meg a vidéket. Álláspontja szerint a falusi élet felvirágoztatásához nem elég utakat, közösségi tereket, bölcsődéket építeni, csok-ot osztogatni, hanem előbb vidéki munkahelyeket kell teremteni, tudomásul véve, hogy minden településen nem lehet gyárakat építeni. Üres portából, romos házból van vagy háromszázezer az országban, az ezekhez tartozó telkekkel együtt nagyjából hétszázötven ezer hektár hever parlagon. Raskó ezeket a területeket hasznosítaná, de a kormány egyelőre nem vevő a programjára.
Raskó György agrárközgazdász szerint előbb munkahelyeket kell teremteni vidéken, aztán jöhet a bölcsőde meg a csok. Pont fordítva, mint ahogyan azt a kormány gondolja. Vajtán lenne igény a programjára, csak pénz nincs rá.
„Huszonhét hektárunk van darabjaiban, a többi földet már szétosztották a környéken, abból nem tudunk megélni. Ezért fogtunk bele a marhába, folyamatosan alkudozunk a szomszéddal, hogy bővíteni tudjunk” – mutatja a házuk udvarán elindított gazdaságot Németh Sándor.
A Tolna megyei Vajtán több fiatal család is van, amely a saját portáján kezdett gazdálkodni, először munka mellett, aztán már főállásban. Mindegyiküknek az a gondja, hogy nem tudnak terjeszkedni, a környéken ugyanis már nincs szabad föld...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.