ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.03.08.

I N T E R J Ú

Köves Gábor: „Beteg varázs, ezt elismerem”

beszélgetés Krasznahorkai Lászlóval

F E U I L L E T O N

Demény Péter: Az abszolútum joga és gyötrelme 

Székely János (1929-1992) 90. születésnapjára

K R I T I K A

Hemrik László: Frankenstein gyermekei
(Gaál József Corpus Hystericum című kiállítása március 23-ig látható a Godot Galériában.)

Fábián László: Kvantumfodrozódások
(Jancsik Károly Fodrozódás című kiállítása a Nomade Galériában március 12-ig tekinthető meg.)

Ha világ minden részletét, pontos, mikroszkopikus állapotát figyelembe vehetném, akkor talán el is tűnnének az idő folyásának jellegzetes velejárói? (Carlo Rovelli)

Rákai Zsuzsanna: Háromból kettő
(Gyenyisz Macujev, Alekszandr Szladkovszkij, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Művészetek Palotája, március 3.)

A Nemzeti Filharmonikusok március 3-i hangversenye is efféle helyzetet teremtett: noha tradicionális, nyitányból, versenyműből és szimfóniából álló műsora a szellemi koncentráció és művészi súly folyamatos fokozását ígérte a XIX. századi hagyományok szellemében, a XX. századi orosz komponisták alkotásaiból összeállított program egészen nyilvánvalóan nem engedelmeskedett a tradicionális elvárásoknak. Ahelyett, hogy az estét záró szimfóniát jelölte volna meg a zenei és szellemi beavatási folyamat végcéljaként, valójában a versenyművet avatta a produkció középpontjává és lényegévé.

Stőhr Lóránt: Vádolnak
(Nadine Labaki: Kafarnaum – A remény útja)

Magyarul Kafarnaum, a Galilei-tó partján fekvő halászfalu, mely erős újszövetségi asszociációkat kelt a keresztény kultúrkör nézőjében. Az illegális bevándorlókról szóló történet konkrét bibliai utalások nélkül is a szegényekért kiálló jézusi tanításra emlékeztetheti közönségét.

Csengery Kristóf: Magánzongorázás
(David Fray zongoraestje. Zeneakadémia, március 4.)

Szerintem Fray semmiképp sem hódította meg a darabot. Azt nem állítanám, hogy „meghalt” a koncert közben, azt azonban igen, hogy próbálkozása hangszeres és szellemi szempontból egyaránt kudarc volt, nehezen élvezhető előadás (a közönség lelkesen és hosszan brávózott), amely sok kérdést vet fel, és amely után a következő évek találkozásaikor bizonyosan tatarozásra szorul majd a művész ez alkalommal jelentősen megrongálódott nimbusza.

Herczog Noémi: Árjaháj
(Bertolt Brecht: Baal. R.: Horváth Csaba, Pesti Színház)

Forgách András fordítása jó. Érzéki, testi, állatias. Pont, mint Baal, ennek a titokzatos és nehezen értelmezhető darabnak a romantikus szörnyeteg költőzsenije. Hajdan a megtestesült botrány. Ma inkább talán úgy jellemezhetnénk, mint Stockholm-szindrómás társadalmunk művészideálját.

Fáy Miklós: Tizennyolc magas C
(Donizetti: Az ezred lánya – A Metropolitan előadásának élő közvetítése – március 2.)

Végig ott ülünk a hullámvasúton, jönnek a kóristák, tiroli népfölkelők, kapára-kaszára, de legalábbis vasvillára kapva, a fejükön különböző háztartási edények. Sírjunk vagy nevessünk? Nevessünk. Laurent Pelly úgy dolgozik, mint annak idején a nagy Jean-Pierre Ponnelle, szinte koreografál, míg Camarena az áriával tündököl, mögötte a kórus a fejét lóbálja. Ámuljunk vagy nevessünk? Mindkettőt egyszerre.

Siba Antal: Etűd
(Razzia, Echo Tv)

Hogy Molnár mit beszél, hogyan szépít, az kizárólag az ő dolga, ő maga is úgy érzi, börtön előtt áll. De annak azért ki kellene derülni, hogy a vele szemben ülő riporter mit is akart ezzel a beszélgetéssel. Olyan volt, mintha meg lett volna illetődve, hogy egy ekkora emberrel készíthet interjút. Tulajdonképpen érthetetlen is. Eldurvult az utca, a közlekedésben mindent elural az erőszak, föl nem robbant kézigránátok jönnek-mennek, tegyük hozzá: a rendőrség pedig csak áll és néz. Ez a valóság, M. Richárd ennek a világnak egy tipikus figurája, ilyenformán ez a riport egészen egyszerűen megtévesztő. Ettől csak nagyobb lesz a közutálat.

Králl Csaba: Nyikorog, loccsan, zörög
(Liquid Loft: Models of Reality – Tanzquartier Wien, február 23.)

A társulatot 2005-től művészeti vezető Chris Haring ugyanis a szó valódi értelmében nyughatatlan lélek, akit űz, hajt a kíváncsiság, a felfedezés öröme, ezért olyanról, hogy Liquid Loft-stílus, nem is beszélhetünk, mert minden darabjuk más és más; előszeretettel vonnak be új technológiákat a táncalkotásba, dolgoznak együtt a társművészetek, különböző tudományágak képviselőivel, lépnek ki a hagyományos színházi keretek közül, hoznak létre tematikus sorozatokat, bolyonganak a képzőművészet, a performansz, az installáció határvidékén.

Selyem Zsuzsa: Türelemmel és nyállal
Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél. 125 szerelmes levél és történet. Corvina Kiadó, Budapest, 2018, 280 oldal, 4500 Ft

Persze velem is szembejött a Nyáry-jelenség tanári munkám során, az alávetettség évszázados hagyományaira szocializált bölcsészlányok hivatkoztak az Így szerettek őkre mint az irodalom kapudrogjára (hogy örültem volna, ha ezt a szót használják, jelezve, hogy nem áldozatai, hanem urai a helyzetnek), és volt a válasz zavart hallgatás, mikor azt kérdeztem, hogy mit olvastak el mondjuk Füst Milántól annak hatására, hogy szerelmi életével ily szerencsésen módjukban állt megismerkedni. A zavart hallgatás a szemináriumon most szóra sem érdemes, amit problémának tartok, az a zavart hallgatás az abúzus megtapasztalásakor, vagy az, hogy nagyjából a teljes magyar társadalom szerelmi kultúrájába, „udvarlási” kódjaiba belefér a hatalmi visszaélés és a zaklatás. Ezt a felelősséget nyilván eszem ágában sincs a sikeres könyvkiadó-igazgató és nagyvakációzó irodalomtörténész nyakába zúdítani, hiszen ő csak szórakoztatni kíván épületesen, nem tehet nagytermészetű hőseiről. Kivéve, hogy ő is – akaratlanul, könnyedén – hivatkozási alapot szolgáltatott a magyar #metoogyors elsikálásához. („[...] ott van takarónak a zseni kulturális fölényére való hivatkozás, mert hát mégiscsak más, ha Kassák Lajos töri be hites felesége orrát, mint ha Damu Roland teszi ugyanezt.” (konyves.blog.hu/2012/10/20 - kiemelés tőlem).

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Domány András: Ex libris

Szigorúan titkos
Vakvágány
Bencsik Péter–Mitrovits Miklós: „A Szovjetunióval örök időkre és soha máshogy!”
Borvendég Zsuzsanna: A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei

Károlyi Csaba: ÉS-KVARTETT - Bartók Imre Jerikó épül című regényéről
Bartók Imre Jerikó épül című regényéről

Károlyi Csaba Arató Lászlóval, Bazsányi Sándorral és Bárány Tiborral beszélgetett 2019. február 27-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt március 11-től meg lehet nézni a Youtube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb március 27-én, szerdán Papp-Zakor Ilka Az utolsó állatkert című novelláskötetéről lesz szó.

I R O D A L O M

G. István László: Sárga rozsda, sárga napfény

Jenei Gyula: Part, túlpart

Pál Sándor Attila: Balladatöredékek IV.

Turi Tímea: Fel és le az Olajfák hegyén

Milbacher Róbert: Angyali üdvözlet

Már azokból a jelekből, amelyek kísérték váratlan felbukkanását, ahogyan szinte a semmiből előtűnve hívatlanul és némán belépett Zecharja házába, minden kétséget kizáróan tudhatta volna, hogy nem akármilyen vendég látogatja meg a szerény és egy ilyen vendég fogadásához mégiscsak méltatlan hajlékot.

De Mirjam, a kicsi szolgáló, aki akkor csupán egymaga volt odahaza, mit sem sejtve tette a dolgát.

A reggeli szokásos feladataival volt elfoglalva, a megszokott és gazdaságosan kimért mozdulatokkal látta el a konyhában teendőit. Semmi fölösleges lépés, fáradságos hajladozás, tudta, újabb hosszú napnak néz elébe. Talán épp befejezte a padló fölsikálását, legalábbis a napi rutin ismeretében erre lehet következtetni. Vizet már korábban hozhatott a kútról a takarításhoz, mert a maradékot éppen most készült föltenni a tűzhelyre, hogy megmelegedjék, mire asszonya a piacról megérkezik az aznapi ebédhez valóval. Lencsegombóc fokhagymamártásban ezúttal hús nélkül, nem volt mit ünnepelniük. Ekkor vette észre, hogy a reggel gyújtott tűz már jórészt kialudt, csak a gyengén pislákoló parázs emlékeztetett a korán kisült lepény melegére. Ezt is újra kell élesztenie, mielőtt egészen elhamvadna. Nem sok ugyan, de valamennyi maradt a lepényből, ma valahogy nem volt étvágya. Akadtak ilyen napok, amikor szinte semmit sem kívánt enni, különösen az utóbbi időkben, amióta úrrá lett rajta is az asszonyi természet. Rendszerint ez volt a reggelijük, kölesből készült, üres kásába, vagy, hogy rá ne unjanak, időnként kecsketejbe mártogatva.

Kiss László: Megdugni a szomszédasszonyt

Feca akkor már több mint három éve várta, hogy elveszítse a szüzességét. Nyolcadikosként minden hétvégén nézte a szexfilmeket a SAT1-on, de hiába dicsekedett lebírhatatlan kangörccsel a suliban, körberöhögték a csajok. Az állítólagos pénisztréner Laura egyenesen odáig ment, hogy előbb megjátszott ijedtséggel a szájához kapta a kezét, majd fejhangon, mint akinek Simsonnal hajtanak át a tengerimalacán, nyafogni kezdett, hogy ha ő levenné a pólóját, Feca hazáig rohanna rémületében. Pedig Feca azonkívül, hogy Laura levegye a pólóját, talán csak azt várta jobban, hogy ne a kezét kapja a szájához. De ezt kizárólag a srácoknak említette, ha motoros kártyáztak.

Kozár Alexandra: A nő, aki kíván

Mert milyen pszichológus az, aki még ezt sem veszi észre? Nem veszi észre, hogy a sógórnője az ő férjét kívánja, nem a sajátját?

Mert igen, őt kívántam. Kezdettől fogva, onnantól, hogy megtudtam, író. Hogy ő írta a darabot, ami oly tökéletesen visszaadja az élet szépséges nyomorúságát. A súlyos betegséget, a rákot, s emellett a reményt, a cseppnyi, hangyányi reményt az életben maradásra. A játékot. Hogy az élet minden kihívással és cifra szomorúsággal együtt az egyetlen, nagy, szent játék, melyben így vagy úgy, a ringlispílen ülve, vagy a szédült forgást lentről bámulva részt veszünk.

Már amikor láttam az előadást, akkor fel akartam hívni, ahogy Salinger is mondja, ha a könyv vagy a mű igazán jó, fel akarod hívni a szerzőt. A harmincéves szerzőt, akiről korábban még nem hallottam, hogy hát igen, ez az, ez valóban egy színdarab, köszönjük, vagy tudom is én, összekötni magad dróton ezzel a valakivel, akit sohase láttál, de ezt okozza benned, megmozgatja a megmozgatnivalót, kisöpör és felszínre hány.

ITT OLVASHATÓ ÉS ELŐFIZETHETŐ