Szerző: ÉS
2019.03.08.
P U B L I C I S Z T I K A
Váncsa István: Mint a kóla
Múlt hét szerdán a szokottnál is eszelősebb megnyilatkozások ejtették ámulatba a nagyérdeműt, amely az effélékre amúgy már kissé immunis. 2030-ra utolérjük Ausztriát, és Európa öt legjobb országa közé kerülünk stb. Ugyanezen a napon Trump mélyen Kim Dzsongün szemébe nézett, és azt mondta neki, hogy uram, ön nagyszerű vezető. Ezen valószínűleg maga Kim Dzsongün csodálkozott leginkább. Orbán és Trump minden idők legjelentősebb populistái, akik a nyilvánosságot válogatott őrültségekkel szórakoztatják, ebből azonban hiba volna arra következtetnünk, hogy aki populista, az szükségképpen bolond is egyszersmind. Trump talán igen, legalábbis több mint negyvenezer amerikai pszichiáter és pszichológus gondolja ekként, köztük például Philip Zimbardo is, Orbán azonban más kategória. Aki képes arra, hogy az EU egyik tagállamát a nyílt színen a magáévá tegye, és utána a saját háztáji gazdaságaként működtesse tovább, arról sok érdekes dolgot lehet mondani, de hogy féleszű volna, azt a legkevésbé. Időnként ugyan annak akar látszani, de csak azért, hogy a hívei úgy érezzék, közülük való. Nem föltétlenül biztos, hogy más populisták is így vannak ezzel, egy részük nyilván azért beszél marhaságokat, mert tőlük csak ennyi telik, ő viszont azért, mert a nyáj – szerinte legalábbis – ilyeneket akar hallani.
Választóikat a populisták hülyének nézik. Eltérően a demokratáktól, akik normálisnak tekintik őket, és szöges ellentétben a liberálisokkal, akik szerint a választópolgár intelligens, sokoldalúan tájékozott, politikai kérdések iránt érdeklődő egyén. Nyilván nem evvel függ össze, mégis szembetűnő, hogy liberális pártok ma már gyakorlatilag nincsenek is, emilyen-amolyan demokraták még akadnak, de a jövőjük bizonytalan, a populisták viszont, mint pezsgőben a buborék, mennek fölfelé. Az európai szavazók több mint egynegyede valamilyen autoritárius populista pártra voksolt legutóbb, az ilyen pártok bázisa az elmúlt négy esztendő folyamán a harmadával bővült, a populizmus eszméivel rokonszenvezők tábora pedig ennél is jóval nagyobb mértékben sokasodik. Mindez alighanem elégséges ok arra, hogy az emberi értelmet és a világ jövőjét illető optimizmusunkból valamicskét visszavegyünk.
Kozák Márton: Kinek Milton Friedman, kinek Finkelstein
Simonovits András: Az MNB nyugdíjtervei
Kardos Julianna: Hungária ispotály
Az Akadémiától való agyelszívás modellje
Kovács Zoltán: Elmérte
Radnóti András: Az összefogás tragédiája
Aki arra számított, hogy a 2019-es EP-választáson végre a politikáé lesz a terep – hiszen az arányos, zárt listás választáson nincs együttműködési kényszer, nem arról kell beszélnünk, hogy kinek kivel kellene összefognia –, nos, az tévedett. A kampány még el sem kezdődhetett, a pesti szalonok és a független sajtó ismét az összefogást sürgeti, vagyis, hogy az ellenzéki pártok közös listát állítsanak a választásra. Az érdemi vita a közös ügyeinkről, Orbán rendszeréről, Európáról még el sem kezdődhetett, máris az ellenzék – a „nagykép” szempontjából merőben irreleváns – belügyeiről kell beszélnünk. Politikai beszédnek nincs helye, mert technikai kérdések tartanak bennünket fogva. Ezzel a vitával pedig a végső stádiumos magyar demokráciának adhatunk még egy pofont.
Szüdi János: Közvagyon magánkézben
(Eladó az egész világ)
Kenesei István: Einstein igazsága
Mélyi József: Szobrokkal szemben
Benda László: Trump, az ázsiai alkusz
Gadó Gábor: Büntetőjog a manézsban
Rácz Péter: Elhunyt Iwasaki Etsuko
Fáy Miklós: Meghalt Koós János
(1937–2019)
Hegyi Iván: Ezer egy délután
Gadó Gábor: Büntetőjog a manézsban
Rácz Péter: Elhunyt Iwasaki Etsuko
Fáy Miklós: Meghalt Koós János
(1937–2019)
Hegyi Iván: Ezer egy délután
V I S S Z H A N G
Schmal Alexandra: Nyomokban Wallenberg
Pataki Pál: Az élő Wallenberg
Karl Pfeifer: Szenes Hanna emlékéhez
Török József: Gerevich és Purczeld
Tamás Gáspár Miklós: Megdermedtem
György Péter: Kultusz, amnézia
P Á R A T L A N
jos: OK, NÉRÓ!
Fábri Ferenc: JAVASLAT
emesz: CSERE
Á. P.: LOBOGÓNK: REJTŐ JENŐ
msz: MONOLÓG
Lantai András: MUNKAÖRÖM
-átkai: VÁNDORBÖLCSŐ
-pé -: PARANCSRA
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.