ELÁRULVA ÉS ELFELEJTVE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GERVAI ANDRÁS
2019.03.01.

Raoul Wallenberget 1944-ben Budapesten a közvetlen munkatársai elnevezték Wallenbergus Sanctusnak. „Szentté” avatták, de a mártíriuma még hátra volt. A szovjetek elrabolták, bebörtönözték, majd meggyilkolták. A Wallenberg klán – a svéd gazdasági, politikai, társadalmi életben meghatározó szerepet játszó leggazdagabb család – (Raoul közeli rokonai kivételével) szinte semmit nem tett érte. A hazája is elárulta – s aztán évtizedekre elfelejtette.

1946. június 15-én Sztálin fogadta a kétévi szolgálat után végleg hazatérő Staffan Söderblom követet, aki azt a „személyes véleményét” adta elő, hogy Raoul Wallenberg szerencsétlenség vagy rablótámadás áldozata lett Magyarországon. Nyilvánvalóan stockholmi utasításra nyilatkozott így, hogy a Wallenberg-ügy ne veszélyeztesse az ekkoriban folyó svéd–szovjet hitel- és kereskedelmi tárgyalások sikerét. A hárommilliárd korona volumenű szerződéseket – amelyek részeként a Szovjetunió nagy összegű kárpótlást fizet a Baltikumban elvett svéd javakért – 1946 októberében aláírták. Novemberben Östen Undén svéd külügyminiszter New Yorkban az ENSZ közgyűlésén találkozott szovjet kollégájával, Vjacseszlav Molotovval, de ő sem hozta szóba a Wallenberg-ügyet.(1) (1947 májusáig a moszkvai svéd követség Raoulról nyolc írott és öt szóbeli jegyzékben tudakozódott. A szovjet illetékesek mindig azt válaszolták, hogy nem tudnak Wallenberg hollétéről.)...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)