Szerző: SZELE TAMÁS
2019.03.16.
Kérem szépen, ez egyre nehezebben megy. Valamikor, kilenc éve úgy kezdődött, hogy mondott Orbán Viktor egy beszédet, én azt kielemeztem, rámutattam, hol vannak a hibák a gondolatmenetben – mert azok mindig voltak – és utána megjelent az írás. A munkamenet nem változott, de egyre komolyabb gondokat okoz rájönni: mire gondolt a költő?
Vagyis mi a jó Isten csodáját akart mondani Orbán Viktor például a tegnapi beszédével? Mert azt, hogy értelme nem sok van, már megszoktuk, viszont sajnos azt is, hogy mindig „üzen” valakinek, valakiknek. Ráadásul nem hisz a szavak értelmében, sokkal inkább az ismétlésükben, ha így megy tovább minden, előbb-utóbb eljön annak is az ideje, hogy elmond egy dadaista beszédet, amiben mondatrészek nélkül kizárólag „hívószavakat” fog ismételgetni. Azokat a kifejezéseket, amiket az állandó sulykolással belé akar verni a köztudatba. Mondjuk ehhez tényleg felesleges maga a nyelvtan is, és ahogy a közönségét ismerem, nekik harmadlagos a mondatok értelme, mindenképpen megtapsolják. Sőt, ha érteni is kéne, az csak zavaró tényező, lelassítja a jelszavak rögzülését.
Ezek lassan már nem beszédek, hanem az alkalmazott tömeghipnózis példái. A tegnapi agymenés értelmezése olyan komoly feladat, hogy én egyiptológust hívnék hozzá, de most senki sem ér rá, hosszú hétvége van, mi több, reggel – meg kell oldjam egymagam. Na, essünk neki – hát mit mondott nekünk tegnap ez a szép ember?
Hölgyeim és uraim, tömeghipnózis-kísérletet láthattak, a Múzeumkertből.
Hogy milyen sikerrel, ki-ki döntse el maga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.