Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2019.03.07.
A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.
A bank eredetileg 1970-ben jött létre és célja a KGST-n belüli árucsere és hitelezés segítése volt. Eredeti funkcióját azonban a tervgazdasági rendszer sajátosságai miatt csak korlátozottan tudta betölteni, amint azt David R. Stone 2008-as kiváló tanulmányában részletesen leírja. Mivel azonban széleskörű, kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezett, nem volt meglepő, hogy a szovjet titkosszolgálat, a KGB igen gyakran használta a bankot fedőszervként. Illusztris példa lehet erre Georgij Matyuhin, aki a Szovjetunió felbomlása után az orosz nemzeti bank elnöki posztját is betöltötte, a hidegháború alatt viszont, a KGB tisztként tizenhárom évig dolgozott a Nemzetközi Beruházási Bankban betöltött állásának fedésében: két évet a bank állandó alkalmazottjaként, további tizenegy esztendőt pedig tanácsadói minőségben.
A keleti blokk széthullása után a bank lényegében feladat nélkül maradt, Magyarország az első Orbán-kormány alatt ki is lépett az addigra tetszhalott állapotba került szervezetből. A bankot csak a 2010-es évek elején élesztik újjá, új menedzsment került a szervezet élére, 2015-ben pedig a bank Pozsonyban megnyitotta első külföldi kirendeltségét is. Magyarország ugyancsak 2015-ben csatlakozott újra a szervezethez.
A jelenlegi tagok Oroszország, Bulgária, Magyarország, Csehország, Románia, Szlovákia, Kuba, Mongólia és Vietnám. A befizetett tőke alapján Magyarország a harmadik legnagyobb részvényes a maga 12,27%-os részesedésével, Oroszország 46,03%-os és Bulgária 12,95%-os részesedése után.
Fontos részlet ugyanakkor, hogy a bank szerepel az Oroszországi Föderáció hivatalos kormányzati és igazgatási szerveinek hivatalos regiszterében (71014-es számmal, Международный инвестиционный банк ) Másképp fogalmazva tehát a bank az orosz államigazgatás szerves része. Ebből adódóan legalábbis tévesek azok a kormányközeli sajtóban megjelent értelmezések, hogy a magyar részesedés miatt ez valamiféle részben magyar bank lenne.
Ami a most aláírt törvényt illeti, a magyar sajtóban kiemelt figyelmet kapott a bank kormányzója, az 1955-ben született ifjabb Nyikolaj Koszov, és főleg családjának KGB-s múltja. Kétségtelenül van bizonyos pikantériája, hogy az a Koszov jön Budapestre, akinek az édesapja több, mint egy évtizedig vezette a KGB magyarországi rezidentúráját...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.