Szerző: CZEGLÉDI FANNI, BALLA ISTVÁN
2019.03.25.
– Itt a faluban csak közmunka van, de ott nem sokat dolgoznak, aláírnak, aztán ennyi. Úgy könnyű pénzt szerezni.
– Akkor miért nem közmunkásként dolgozik?
– Hát, mert itt megdicsérnek. Azt szeretem.
– vágja rá a kérdésre Seres Sándor, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa.
Tulajdonképpen az ő fejéből pattant ki a brikettüzem ötlete. Korábban kézzel, napraforgóból is készítettek fűtőanyagot, de az nem volt elég a hideg, téli estékre. A Hajdú-Bihar-megyei Told körülbelül 350 fős zsákfalu, semmilyen szolgáltatást nem tud eltartani: nincs iskola, nincs bolt, de még kocsma sincs. A boltocskázást nehezen lehetne szolgáltatásnak nevezni: művelői abból élnek, hogy bevásárolnak más városban, és a termékeket kétszeres-háromszoros áron adják tovább.
Az Igazgyöngy már lassan tíz éve dolgozik a faluban, az egész modelljük alapja, hogy a túlnyomórészt mélyszegénységben élő családok életét több ponton is segíteni igyekszik. Az egyik az oktatás; ide tartozik például a kezdetektől a művészetoktatás, vagy a később indult tanoda, és van ösztöndíjprogramjuk is. De az is világos volt már az elején, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása csak úgy működhet, ha az alapítvány a családokat is segíti, így társult az iskola mellé egy sajátos szociális program is. A családgondozásban a krízishelyzetek jelentik a legnagyobb problémát, van olyan program is, amely az önfenntartási képességeket fejleszti, és van közösségfejlesztő program is, asszony- és baba-mama klubbal, gyerekcsoportokkal. Az alapítvány munkatársai igyekeznek minél több családot bevonni és benntartani a rendszerben.
És ezekhez jön még a munkahelyteremtés: az alapítvány a korábban létrehozott asztalos- és kézművesműhely, és lekvárfőző foglalkozás mellé most a gépi brikettgyártásba is belevágott.
A fűtés húsbavágó probléma a mélyszegénységben élőknek: Toldon gázfűtés nincs, egyedül a fához jutnak hozzá az emberek, abból is gyakran csak a nyesedékhez, csakhogy annak összegbyűjtése az árokpartról, elhagyott telkekről is szabálysértésnek minősül.
"Ha viszont nem tudnak fűteni, a gyerekeiket veszélyeztetik. Azoknál a családoknál, ahol a fűtés kérdése ilyen élesen jelenik meg, gyakran az a túlélési stratégia, hogy eltüzelik a bútorokat, a rossz cipőt, a rossz ruhát. Mindenki azzal fűt, amije van"
– mondja L. Ritók Nóra, az alapítvány szakmai vezetője.
Az Igazgyöngy a keserves téli hónapokban tűzifa- és fabrikett-adományokkal, kályhaellenőrzéssel és -javítással segít a családoknak. „Mivel nagyon rossz a házak hőszigetelése, a családok este, amennyire csak bírják, felfűtik a szobákat, hogy reggelre ne hűljön ki a ház. Így lehet, hogy este kilenckor 30 fok is van, de reggelre nagyon hideg lesz. Csakhogy az olcsó kis pléhkályhák ezt nem nagyon bírják, hamar szétégnek.
"Amikor mínusz tíz fok felett vagyunk, akkor tudjuk, hogy felöltözve, de baj nélkül telik el az éjszaka. Ha ennél hidegebb van – főleg, ahol pici baba van – örökösen rettegünk, hogy nem hűl-e ki valaki reggelre, vagy nem fulladnak-e meg a családok, mert rossz a kályha"
– magyarázza a vezető...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.