Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2019.03.26.
Úgy tűnik, csak a lelkiismeretét akarja nyugtatgatni a kormány azzal a csaknem ötmilliárd forinttal, amelyet a keresztényüldözés elleni harcra fordít. Ha ugyanis egy menekült keresztény a határon kopogtat, akkor valódi segítség vagy oltalom helyett uszítás és közöny fogadja.
Ezt mutatja annak az egyiptomi kopt keresztény fiúnak az esete is, akit hazájában nemcsak verbális, hanem fizikai erőszak is ért, családtagjai közül pedig volt, akit meg is gyilkoltak. A támadásokat egyértelműen arra lehetett visszavezetni, hogy keresztény hívők voltak, ám amikor a fiú védelmet kért három évvel ezelőtt Magyarországon, a hatóságok nem érezték indokoltnak a menekültstáuszt. Pedig a magyar bíróság is felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy az akkor még 18 év alatti – egyébként mélyen vallásos, hitterjesztő – fiút üldözik hazájában. A 2018-ban lezárult ügyben a bíróság ítélete azért nem volt elegendő a döntés megváltoztatásához, mert a Fidesz és a KDNP úgy módosította a törvényeket az elmúlt években, hogy a bíróság csak javaslatot tehet, de nem bírálhatja felül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőinek döntését. A Genfi egyezmény egyébként tiltja, hogy egy állam különbséget tegyen menekültek között vallás alapján, bár ugyanez a megállapodás azt is kimondja: az üldözötteket be kell fogadni.
A kormány segítsége tehát kimerül abban, hogy különféle külföldön megvalósuló keresztény projekteteket támogat, méghozzá nem is kevés pénzzel. A lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszokból és a vonatkozó kormányrendeletekből ugyanis kiderül, hogy a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság 2017-es megalakulása óta csaknem ötmilliárd forintot költöttek el ezen a jogcímen.
Ebből az ötmilliárdos összegből fizették például azt a 643 millió forintot, amelyet a moszuli szír katolikus és szír ortodox érsekség projektjeinek támogatására költöttek, valamint azt az 505 millió forintot is, amelyet a "Nyitott Kórházak" elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezésre fordítottak. Iraki gyógyszerellátás támogatására 290 millió ment el, különböző helyeken épülő iskolákra pedig összességében csaknem egymilliárd forint. Az egyik legjelentősebb oktatási beruházás az aleppói volt, amely 620 millió forintba került.
A kormány papnevelő szeminárium, templomépítés és újjáépítés céljára 143 millió forintot adott, míg Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak újjáépítésére 580 millió forintot. Jelentős tétel – mintegy 750 millió forint - ment el keresztény fiatalok ösztöndíjprogramjára is, míg Pázmány Péter egyetem és a libanoni Szent Lélek egyetem együttműködése következtében 463 milliót költöttek templomok rekonstrukciójára. Vannak azonban a listán nehezebben meghatározható költések is, a libanoni Antiochiai Szír Maronita Katolikus Egyház „projektjeire”, valamint a szíriai egyházi „projektekre” összesen 620 milliót fordítottak. A keresztényüldözés ellen harcoló 47 minisztériumi alkalmazott egyébként igen jó körülmények között dolgozhat, a kormány ugyanis 2018 végén egy budai villába költöztette a helyettes államtitkárságot. (2017-ben az „átlagos” állományi létszáma a szervezetnek 11 fő volt.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.