- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MIKES MIRTILL
2019.03.30.
Tárgy: Gondoskodás
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Csak óvatosan. Türtőztesse kend a hazavágyódását, mert nem biztos, hogy kedvére lesz kendnek, ha felelőtlenül haza talál szédülni és ebbe a fene nagy gondoskodásba részesül, amiben minket fürösztenek. A NER tápos, magas ph-ra vagy phd-ra értékelt Hajnalka néni azt mondta például, hogy a hajléktalanok bebörtönzése az valójában keresztényi szeretettől csöpögő gondoskodás. Csak félremagyarázzák az ateisták.
Mint ahogy a most kitüntetett zseni mély humánumát is félreértették, amikor a hajdani zsidótörvényekről helyeslően nyilatkozott. Hiszen az elkobozott zsidó vagyont a büdös prolik eltiprásában jeleskedő kormányzó úr őfőméltósága leghűségesebb emberei kapták, ami ugye nemzeti és magyar érdek volt egyrészt, mivel a nemzeti öntudatra ébresztett Magyarország az első. Másrészt a gazdasági világválság miatt direkt jól jött a zsidóknak, hogy kiszabadította őket a keresztény nemzeti kormány a vagyon rabságából, végül a gettósítással sikerült a más kultúrájú idegeneket távol tartani a lakhelyüktől. Mi kellett volna még nekik? Migráns létükre?
Ebből állunk ki, bár inkább úgy mondanám, hogy ettől akadunk ki. A gondoskodástól. Én speciel nem, mert ugye nekem nincs valóságélményem. A régi valóságot nem tapasztaltam, mert nem éltem. Most élnék állítólag (bár a papa szerint ez inkább önhibámon kívüli vegetálás), most meg a valóság hiányzik. Gondosan leplezik és az hagyján, hogy én nem látok a lepel alá, hanem a felnőttek se. Szippantanak is hatalmas luftokat, mint a Koronaszidolozós Árpi bácsi a kedélyjavítóból, és pont úgy hunyorognak, pislognak, meg könnybe lábad a szemük az oxigénhiánytól, mint ő a drága anyagtól. Csak valóságlátásuk nincs. Mert mitől lenne? De akik még tudnának esetleg egymással beszélgetni… info csere esetleg,…. talán a gyülekezési jog kivívása……? Ááááááá! Macerás az egész!
Hoppá! Fogadjuk, hogy ezt se tudja kend! Egy idő óta dramaturg nélküli drámatagozatos lett a térdre kényszerített nép. A ’45 előtti mezítlábasból most kínai cipősre demokratizált bennszülött alattvalók jelentős hányada nem beszél nyilvánosan. Nincs is hol és mikor és főleg kinek, minek, amúgy meg szégyelli a fogatlanságát. (Tényleg. Kend tudta, hogy a diktatúrákat az elnyomottak fogazata alapján is lehet minősíteni. A klasszikus, amikor kiverik az alattvalók fogait, a modern, amikor jogi- és közgazdasági eszközökkel a politikai hatalom nem engedi a fogpótlást. Az utóbbit mondják illiberálisnak.)
A következő fokozat az enyhén foghiányos, monológos elnyomott. Csak monológot tud. De dramaturg hiányában ez nem a Tiborcos változat, hanem csak úgy lógnak a monológok egymás mellett és néha egyidejűleg a levegőbe egy darabig, aztán szertefoszlanak és a jajszavak, mint a savas eső, permetként mérgezik a hétköznapokat. Csak a gondoskodás folytatólagos: Papnak palota, szegénynek börtön...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.