A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉTVERÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2019.03.01.

A kormány nekilátott a Magyar Tudományos Akadémia szétverésének, kutatóintézetei elvételének és más kutatásszervezeti rendszer kialakításának. Ez a folyamat azzal a jelszóval indult és folyik, hogy a tudományos alapkutatásokat össze kell kapcsolni az innovációval, vagyis az azonnali gyakorlati hasznot hozó találmányok kidolgozásával, és ez nem áll elég jól Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell, hogy a magyar tudomány méltó legyen régi, nagy híréhez.” Ezt az érvet Palkovics László miniszter, aki az Akadémia elleni akciót vezérli, sokszor megismételte. „A magyar versenyképesség kulcsa a jobb innovációs teljesítmény… A kormány a hatékonyság fokozása, a gyakorlatban hasznosuló szabadalmak számának növelése érdekében versenyezteti meg a kutatóhelyeket a forrásokért. Az összehangolt erőfeszítések eredményei (…) néhány éven belül mindenképpen megmutatkoznak a kutatás-fejlesztés és innováció mérhetően javuló teljesítményében.”

Végül is egy másfajta szervezeti megoldás jól elképzelhető, hiszen az MTA mai szervezete, a köztestület és a kutatóhálózat összekapcsolása az Akadémia felügyelete alatt szovjet mintára jött létre 1949-ben. Hozzunk tehát létre egy nyugati mintájú szerkezetet, és kapcsoljuk össze az alapkutatást az innovációval! Ha a kormányt az mozgatná, hogy nyugati mintájú kutatóintézeti szerkezetet hozzon létre, akkor világosan kellene látnia, hogy önálló alapkutató-intézetek, ha más szervezeti formában is, minden fejlett országban léteznek, mégpedig nemcsak a természet-, hanem a társadalomtudományokban is. A vitákban sokszor elhangzott a német Max Planck Intézet neve. Nos, ez az intézmény is a tudomány szabadsága és a tekintélyelvet kizáró döntési rendszer alapján működik. A társaság kormányzati szervektől és minisztériumoktól lényegében független, munkáját a szervezet választott szervei és vezetői irányítják, hasonlóan az MTA jelenlegi szerkezetéhez.

Minden szervezeti és intézményi megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. Ha visszatekintünk a modern kor kutatási és innovációs történetére, azt látjuk, hogy az alapkutatások korábban az egyetemeken folytak, míg a nagy korporációk laboratóriumai voltak az innováció központjai. Így született meg az aszpirin a német Bayer gyár kutatólaboratóriumában vagy a kripton gázzal töltött Tungsram villanykörte az Egyesült Izzó laboratóriumában. Ez nem jelenti azt, hogy gyakorlati alkalmazások ne születtek volna alapkutató-műhelyekben is. Manapság annyiban változott a helyzet, hogy rendkívül sok kis vállalkozás alakul egy-egy innovációs ötlet kidolgozására, melyeket, ha sikeresek, gyakran felvásárolják a nagy korporációk, hogy megvalósítsák a nagy nyereséget ígérő új ötleteket. A high-tech iparok korában aligha elképzelhető tehát, hogy az innováció gyengesége Magyarországon elsősorban az alapkutató-intézményeken múlna...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)