A MAGYAR TEHETSÉG TÉVKÉPZETE

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2019.03.10.

...A magyar tehetség kollektivista képzete a magyar önhazugság alfája és ómegája. Nem, a magyar nem tehetséges nép. Van egy csomó tehetséges ember, aki magyarnak született és adott esetben máig annak vallja magát (de már nem biztos, hogy itt is boldogul), megkockáztatom -- persze nincs ilyen statisztika --, hogy több magyar tehetség jut a világban ezer emberre, mint bolgár vagy tádzsik, de amiről én beszélek, az más: az a kollektív képesség arra, hogy Magyarországon jól éljünk a szó nagyon tág értelmében. Ez az organikus, közösségi tapasztalatokból eredő, döntően az együttműködés képessége által meghatározott, a gyerekkori kondicionálástól az oktatási rendszeren át a versenyképes munkahelyekig, közben funkcionális családokban fejlődő, a túlnyomó többségnek viszonylag stresszmentes életet biztosító tehetség éppenséggel hiányzik az országból. Ennek pótlásában - ami a reálisan legalkalmasabb terepe a boldogságnak - segítene a nyugati minták produktív injektálása abba, ami eredendően magyar (vagy még pontosabban annak tekintjük, hiszen az eredendőség maga is elég problematikus). A nyugati életmód fölénye nem az egyéni tehetségek nagyobb koncentrációjából fakad -- noha ez is igaz, hiszen a tehetségek nagy része még mindig oda özönlik a világból --, hanem a tágabb együttműködési képesség optimálisan fejlődő intézményrendszeréből, amelyben persze törvényszerűen vannak megingások, de aki azt hiszi, hogy van ennél jobb a minta a világban, az nagyon nem érti, valójában mi ez.

De nem, mi kézzel-lábbal tiltakozunk a boldogság ellen. Ehelyett öntudatosan adózunk tolvaj urainknak és romboljuk a kibontakozás -- történelmünkben oly ritkán adódó -- útját.

ITT OLVASHATÓ