Szerző: Határátkelő / Gábor
2019.03.13.
Hat Németországban töltött év után Gábor és családja tavaly költöztek vissza Magyarországra. Önmagában a története is érdekes, de számomra a legérdekesebb az volt, hogy hiába költözik haza az ember, valami örökre megváltozik benne és másként látja már a hazáját is.
„Évek óta tervezgetem, hogy írok neked, talán ez egy jó pillanat, hogy összefoglaljam a velem történteket.
Az én történetem 6 évvel ezelőtt kezdődött. Imádtam Magyarországot, a munkámat már annál kevésbé, így hát úgy döntöttem, regisztrálok az egyik szakmai közösségi oldalon.
Nem kellett sokáig várnom, egy fejvadász megtalált egy német munkalehetőséggel. Így belecsaptam egy pályázásai folyamatba, ahol a különböző köröket sikeresen vettem, a vége egy állásajánlat lett.
Az akkor még barátnőmmel (azóta már a feleségem) úgy döntöttünk, hogy belevágunk a németországi életbe.
A cég mindent intézett
Rendkívül egyszerű dolgom volt, a cég mindent, de mindent elintézett, legyen az adminisztráció, lakásbérlés - kaptam egy teljes relokációs csomagot. Nekem csak a munkára kellett koncentrálnom.
A munkaköröm a korábbi munkahelyemhez hasonló volt, így sok újdonság nem ért. Az is gyorsan kiderült, hogy a nem túl megterhelő munka ellenére nem szeretnék egy életen át ott dolgozni.
Túlságosan „langyos” volt és gyorsan rájöttem, hogy Németország a megvalósult szociális piacgazdaság, ahol a munkavállaló az első. Időközben barátnőmmel összeházasodtunk, rengeteg helyre eljutottunk, elkezdtük élvezni a nagybetűs életet.
Miközben eljutottunk a Karib-tengerre, Ausztráliába, az Egyesült Államokba, született két csodálatos gyermekünk és élveztük az életet.
De én valahogy éreztem, tudtam, hogy nem akarom az egész életemet Németországban leélni. Megvolt a célom, amiért jöttem és amint teljesül, haza akartam költözni..."...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.