Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.03.29.
– Rátermett gyerek vagy te, Jani! Senki úgy nem bánik a dűzni káblerrel, mint te. Az meg, ahogyan a rézhardert emeled… Senki nem csinálja utánad. Még az ellenségeid is megmondják, hogy ahogy te kevered a reszelőzsírt, úgy nem keveri senki. Csak úgy suhan vele az anyag a ráspoly alatt. Biztosan nem lenne jobb választás nálad. Az egész brigád mögötted áll politikai nézettől függetlenül.
– Igaz. Magam is ezt éreztem, amikor elvállaltam a jelölést, és így is gondoltam, csak, tudod, volt nekem, annak idején egy kisebb afférom a lelkész úrral.
– Mit számít itt egy lelkész?!
– Nekem sokat. Legalábbis én így gondoltam tegnapig. Tudod, minden hétvégén énekelek a templomi kórusban, mise után én hordom körbe a perselyt és én szoktam megszámolni a perselypénzt. Ezen is ugrottunk össze Zsolt atyával annak idején.
– Elmeséled, Jani?
– Az úgy történt, hogy a vasárnapi mise után, míg Béla, a sekrestyés rendbe rakta a sekrestyét, én a kis asztal mellett számolgattam a perselypénzt, amit aztán átadtam az atyának. Ő meg visszavonult a templomba. Úgy gondoltam, imádkozik egyet és megáldja a jóembereket, akik nem felejtettek el adakozni. Mi még Bélával suttyomban hörpintettünk egyet a miseborból, aztán éppen indulni akartam, de gondoltam, beköszönök még Zsolt atyának. Csendben nyitom az ajtót, hogy meg ne zavarjam őt kegyes áhítatában, és azt látom, hogy az atya ott ül a pénzhalom mellett. Átszellemült arccal belemarkol a bankókba, feldobja, és közben fohászkodik: – Tartsd meg, Uram, amire szükséged van, s a többivel majdcsak elleszek valahogy magam. Persze az összes pénz visszahullott a földre, ő meg belegyűrte a reverendájába. Nyilván úgy vélekedett, hogy ekképp lényegében meg is osztozott az Úrral. Akkor én nem szóltam, csak másnap, mikor már aludtam rá egyet. Mondtam neki, hogy nem jövök többet, mert jelöltettem magam brigádvezetőnek.
– És mit mondott az atya?
– Faggatott. Mi van, miért nem jövök, mi a baj? Eleinte mondtam én neki, hogy sok lesz a dolgom, fáradt leszek, nem bírok már amúgy sem annyit. Erre azt mondja, hogy akkor ne vállaljam el a brigádvezetést. A templomban nem brigadérosokra, hanem kegyes hívőkre van szükség...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.