Szerző: CSIBA KATA
2019.02.05.
Emlékszünk még a Szociális Jogok Európai Pillérének történetére 2017-2018-ból? Az Európai Bizottság most leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker indította meg a konzultációt arról, hogy miként lehet az EU szociális vonalát erősíteni. Egy év tagállami és érdekképviseleti konzultáció után elkészült a nyilatkozat, amely 20 pontban fekteti le a szociális pillér alapelemeit. Ezt hazánk is támogatta, habár itthon beillesztette a Brüsszel-ellenes propagandába. Az azóta eltelt időben a brüsszeli intézményekben a megvalósítás tesztüzeme zajlik, és ugyan még közel sem értünk a végéhez, a kezdeti lépések kirajzolnak jó néhány nehézséget.
Több olyan irányelv is tárgyalás alatt van jelenleg, amely szociálisabb Európát hivatott teremteni: az Európai Szociális Alap, vagy az Európai Globalizációs Alap új szabályairól, az Európai Munkaügyi Hatóságról, a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjáról szóló irányelvek, továbbá terítéken van a munkavállalók védelme a rákot okozó anyagoktól, a munka és magánélet egyensúlya valamint az átlátható és kiszámítható munkaviszony kérdése.
Ezek mind olyan területek, ahol van min fejleszteni, azonban nagyon nehéz olyan megoldást kieszelni, ami igazán előremutató, de egyben elfogadható az Európai Parlament mérsékelt konzervatív szárnyának is, továbbá átmegy a tagországok többségén. A tagországokkal összességében két probléma van. Vagy ragaszkodnak a jogukhoz, hogy a saját különbejáratú módszereikkel nyúzzák a dolgozókat (pl. a német vagy angol konzervatívok), vagy attól tartanak, hogy egy közös minimum aláássa a nehezen kiharcolt eredményeiket (pl. a svéd szocdemek).
Magyarán az is támadja a kötelező szabályok bevezetését, aki messze elmarad ezektől és az is, aki valójában jobban teljesít.
Azt mondják, innen szép nyerni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.