SENKI NEM MERI MEGPISZKÁLNI AZ EGÉSZSÉGÜGYET, MERT FÉLŐ, HOGY ÖSSZEOMLIK AZ EGÉSZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.02.19.

Bíztam abban, naivan, hogy 2010-ben az új kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek, meglehet, rövid távon népszerűtlenek, de kiszámítható pályára teszik az egészségügyet. De nem vállalták a kockázatokat, senki nem meri megbolygatni a rendszert. Félnek, hogy ha egy kicsit megpiszkálnák a szerkezetét, összeomlana az egész – nyilatkozza a 168 Órának Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a hajdani Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője, akinek most megjelent könyve kapcsán nemcsak arról beszélgettünk, miért nem omlik össze a magyar egészségügy, hanem arról is, hol siklott ki a rendszer reformja.

– A Honvédkórházban, majd az ajkai kórházban tömegesen mondtak fel orvosok, ápolók. Az OECD 34 tagállamában Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya. A KSH szerint 2017-ben csökkent a magyarok születéskor várható élettartama az előző évhez képest. Az OECD-ben átlagosan 80,6 évet él egy ember, Magyarországon csak 76 évet. Olyan, mintha a szemünk láttára omlana össze a magyar egészségügy. De összeomolhat-e egyáltalán?

– Van a rendszernek egy jó értelemben vett tehetetlensége. Én már 15 éve azt gondoltam, ha így folytatjuk tovább, akkor nem lehet az egészségüggyel mit kezdeni. Ezért is voltam lelkes híve a Molnár Lajos-féle reformnak, mert az bátran szembenézett azokkal a kihívásokkal, amelyek miatt tarthatatlanná vált a helyzet. Viszont vannak olyan jelenségek, amelyek nem magyar sajátosságok. A létszámhiány például tipikusan olyan probléma, ami a kelet-európai egészségügyeket egyaránt érinti. Romániából például nemcsak számszerűen, hanem arányaiban is több orvos távozott, mint tőlünk, és nemcsak Magyarországra, hanem Nyugatra is. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne volna felelősségünk abban, hogy elmennek az orvosok. A kérdésre válaszul: nem gondolom, hogy összeomlana a Honvédkórház vagy a teljes sürgősségi ellátás, hiszen a rendszerben vannak átcsoportosítási lehetőségek, amelyek máshol ugyan problémát okozhatnak, de azért ezek a lékek ideig-óráig betömhetők. A magyar egészségügy legjellemzőbb problémája az alapellátás durva kivéreztetése.

– A pénzhiány?

– Inkább az emberhiány. Igen magas a háziorvosok átlagos életkora, ami az emberi élet végessége és az utánpótlás hiánya miatt öt-tíz év múlva óriási problémát fog okozni. És ha az alapellátás nem tudja betölteni azt az egészségmenedzseri szerepet, hogy helyben megszűrje az eseteket, amiket viszonylag olcsón és költséghatékonyan ellát, akkor ezek a betegek mind eggyel magasabb szintre áramlanak. A sürgősségi osztályok nem véletlenül panaszkodnak arra, hogy nagyon sokan indokolatlanul kerülnek hozzájuk...

ITT OLVASHATÓ