PRÁGA MÁR KEVERT NÉPESSÉGŰ VÁROS - A CSEH FŐVÁROS ÖSSZEOMLANA A GAZDASÁGI BEVÁNDORLÓK NÉLKÜL

ÁTLÁTSZÓ / DO TOHO
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.02.18.

Megduplázódott a külföldiek száma hét év alatt a prágai munkaerőpiacon, az ott dolgozók 28 százaléka már bevándorló hátterű. Csehországban hivatalosan több mint 550 ezer külföldi származású ember él, és a bevándorlásnak köszönhetően évről évre nő az ország lakossága. A gazdasági migránsok a helyi és regionális foglalkoztatás fontos részévé váltak és jelentős hatást gyakorolnak a cseh gazdaságra: csökkentik a munkaerőhiányt. 

„Közép-Európában nem akarunk másokkal élni, saját népességünket akarjuk megőrizni” – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár január 10-én az Orbán Viktor miniszterelnök által tartott sajtótájékoztató idején a Twitteren. Soltész Miklós KDNP-s politikus a kormány ellentmondásos reakciókat kiváltó családtámogatási programjára érkező kritikák kapcsán a külföldi munkáról nem a munkaerő szabad áramlása jutott eszébe, hanem a „hivatalos emberkereskedelem.”

Magyarország kormányának hivatalos politikai álláspontja nemcsak történelmileg tarthatatlan – régiónkban a múltban is mindig jelentős kevert népességű területek, városok léteztek. Ebben a cikkben a cseh munkaerőpiac aktuális hátterének részletes bemutatásával amellett érvelek, hogy a magyar kormány álláspontja miért áll szemben a valósággal gazdasági téren is.

„A tíz legnépesebb Prágában élő nemzetiségből mind van kollégám a cégben” – mondta az Átlátszónak Norbert, aki egy Budapest melletti településről érkezett a cseh fővárosba dolgozni. Otthon több hónapig nem talált munkát. Prágában egy nemzetközi szállító cég alkalmazottjaként egy évtizede kiválóan megállja a helyét. A magyar fiatalember nem túloz: aki ma munkát vállal Csehország fővárosában, készüljön fel, hogy kollégái többsége külföldi származású lesz. Egy tipikus multinacionális cég irodájában az emberek többsége nem csehül, hanem angolul kommunikál...

ITT OLVASHATÓ