Szerző: FRISS RÓBERT
2019.02.25.
Ami először is ide hozott: hamarosan a boltokba kerül egy magyar nyelvű válogatás Löw Immánuel rabbi műveiből.
Löw Immánuel Kossuth tábori rabbijának a fia volt. Világhírű vallástörténész, nyelvész és botanikus, 90 esztendős korában, 1945-ben esett áldozatául a holocaustnak. Azóta egy-két kis füzeten kívül csak néhány szakcikk jelent meg róla, nem volt válogatott magyar kötete. Az emlékezetének megőrzésére szerveződött alapítvány válogatott műveinek kiadásával eleveníti fel hatalmas teljesítményét. A vállalkozás első kötete március elején kerül a könyvesboltokba.
Az ön, a Löw alapítvány gondozásában…
…amit én szerveztem egy és egy negyedéve működik.
Mit mond nekünk ma Löw?
Először is emlékezni kötelesség, ami nem lehet csak üres szó. Másrészt lehetetlen, hogy van egy magyar tudós, a legtöbbet idézett tudós a szakmájában, itthon pedig nyoma sincs.
Nem akarnék napi politikába belemenni, de a tudósokat ez a rendszer mintha nem szeretné.
Nem az a dolga, hogy bárkit szeressen. Ezzel szemben egyéni kis őrtüzeket kell gyújtani, ez a vállalkozás is az. Dönthettünk volna Szerb Antal, vagy Nagy Lajos mellett is, lassan már senkit nem ismernek, az emlékezet fekete lyuk lett, ami mindent és mindenkit magába szív. Én meg azt gondolom, hogy amíg élek, addig az a dolgom, hogy a feledés ellen akár egyszemélyes partizánháborút vívjak. Löw a zsidó asszimiláció legnagyobb híve volt, már csak ezért is fontos, hogy munkásságának nyoma legyen.
Két éve hatalmas monográfiát jelentetett meg a felvilágosodásról. Abban idézi Goebbelst, aki Hitler hatalomátvételekor azt mondta: ezennel a felvilágosodást kitöröltük a történelemből.Nem akarom az Orbán-rendszert a Harmadik Birodalomhoz hasonlítani, de miért van az, hogy az autoriter magyar kormányfő is megtagadja a felvilágosodást? A nemzetállam és a felvilágosodás együtt született meg, de ölik egymást, mint Káin és Ábel.
A nemzetállam fojtogatja a felvilágosodást, a felvilágosodás kritizálja a nemzetállamot.
Testvérgyilkosok?
Igen, a mi hazánk és az ő hazájuk megkülönböztetése az orgiáját üli. Hol van itt a szabadság, egyenlőség, testvériség?
Nem lehet kibékíteni őket?
Nehéz, mert egyívásúak, ugyanabban a pillanatban születtek, vértestvérek. Ezzel együtt: szörnyű látni ezt az állapotot..
Megélni a káoszt, amikor minden széthullik. Vállalkozhat-e ma bárki is arra, hogy a világ totalitását leírja?
Ha nem is vállalkozhat rá, de hozzá tud tenni valamit az egészhez. Komolyság kell hozzá, mert a történelem élő valami, amihez föl kell nőni. Másrészt soha nem volt tisztességes felvilágosodás Magyarországon. Jászi Oszkárt kiűzték, Károlyi Mihályt leverték. Mit akarunk? Nagy erővel neki kellene látni ennek a munkának.
Azt írja a történész John Lukacs valahol, hogy az emberek már unják a francia forradalmat.
Nincs igaza, nem lehet unni. A francia forradalom nem ért véget, most kezdtük, alig több mint kétszáz éve.
Most kezdtük, de a világ meg tönkremegy.
Ami a mai társadalomból hiányzik, az a polgári tempó. Nekem nem tetszik, hogy az utcán azt kiabálják, hogy vesszen x, y, mert ez nem polgári tempó. Akárhogyan gyűlölöm is x-et, vagy y-ont, nem üvölthetem, hogy vesszen, hogy takarodjon, még ha igazam van, akkor sem. Egy társadalmi közösséget igenis összetart a szokás és a modor. Ha ezt a bordázatot a társadalom kimetszi magából, nem jut előbbre. Nekem az sem tetszik, hogy valakinek az arcába nyomnak egy magnót, vagy egy telefont...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.