MITŐL LESZ EGYRE TÖBB SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREK?

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.01.30.

Újból emelkedett az elmúlt évekhez képest a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma az oktatásban, ami mögött több ok is állhat. A jobb diagnosztizáltság csak az egyik tényezője a növekedésnek, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyereknek, és egy kis túlzással, száz éves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket. Az SNI-vé nyilvánításnak nincs egységes protokollja, nincs éles határvonal, így előfordulhat, hogy ami az egyik helyen tanulási nehézség, máshol már zavar. A szakemberektől pedig ne várjunk csodát, mert a tanároknál nagyobb hiány csak a gyógypedagógusokból van, pedig a szakszerű segítség jelentősen javítaná a helyzetet.

Évről évre tovább nő a sajátos nevelési igényű, röviden SNI-s tanulók száma. Csak az utóbbi két évben, a 2018 szeptemberében kezdődő tanévre több mint 3200 fővel lettek többen, így 91,5 ezerre emelkedett a számuk – közölte az Emmi adatait a Világgazdaság. Ugyanakkor viszont összességében a közoktatásban résztvevő gyermekek száma folyamatosan csökken, két év alatt 37 ezer diákkal lettek kevesebben. Felmerül a kérdés, hogy mi okozza, hogy az SNI-s tanulók száma évről évre nő, a gyerekekkel van a baj, vagy az okot az oktatási rendszer hiányosságaiban kell keresni?
Egyre több a tanulási zavaros gyerek

Hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, nézzük meg először azt, hogy az SNI-s tanulók között melyik csoportban gyarapodik leginkább a létszám. A hagyományos fogyatékossági kategóriák (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral rendelkezők) mellett léteznek az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők is. Ez utóbbi kategória adja az SNI-s tanulók közel felét, az elmúlt évek tapasztalatai szerint pedig a drasztikus növekedés ezt a csoportot különösen érinti. Tehát ha szeretnénk kideríteni, hogy miért nő folyamatosan az SNI-s gyerekek száma, akkor érdemes erre az “egyéb”, de korántsem jelentéktelen, tanulási és figyelemzavaros csoportra koncentrálni – mondja Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese.

Meg is cáfolja azokat az elméleteket, miszerint a genetikát károsító környezeti ártalmak miatt lenne egyre több fogyatékossággal születő gyerek. Először is, az elég valószínűtlen, hogy az ilyen jellegű hatások kizárólag tanulási zavart okoznának, hiszen például a mozgássérült, látássérült, értelmi fogyatékos gyerekek száma nem nő ilyen mértékben. Másodszor pedig, létezik egy iskolatípus, a szakiskola (korábban speciális szakiskola) és készségfejlesztő, amit kizárólag SNI-s gyerekek számára tartanak fennt, ott pedig két év alatt csupán 49-cel nőtt a tanulók létszáma. Ha drasztikusan nőne a fogyatékosság Magyarországon, akkor az ebben a speciális intézményben is meglátszódna – magyarázza Márkus Eszter...

ITT OLVASHATÓ