MI A BAJ A PIACGAZDASÁGGAL II.: PIAC ÉS IGAZSÁGOSSÁG

MÉRCE
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2019.02.18.

Ebben a cikksorozatban a piacgazdaság melletti és elleni baloldali érvekkel foglalkozunk. Az előző részben meghatároztuk a piacot, mint a javak elosztását szolgáló intézményt. Két fő érvet azonosítottunk a javak piaci elosztása mellett, amelyeket hatékonyságérvnek és szabadságérvnek neveztünk. Ebben a részben a hatékonyságérvvel foglalkozunk.

A hatékonyságérv azt állítja, hogy a piacgazdaság képes a javak hatékony vagy leghatékonyabb elosztására. A hatékonyság itt annyit jelent, hogy a piac a javak Pareto-optimális elosztását valósítja meg, amelynek megvalósulása esetén senki jóléte nem növelhető tovább anélkül, hogy mások jóléte közben ne csökkenjen. A különböző javakból mindannyian más és más mennyiségű jólétet, hasznosságot tudunk kisajtolni. Ha te jobban szereted az almát mint a körtét, akkor egy darab almából több jólétet, hasznosságot, örömérzetet, elégedettséget, miegymást szerzel mint ugyanannyi körtéből.

Ha nem hajlandó a cserére, akkor a körte-alma elosztás már eleve Pareto-hatékony, és a piac megőrzi ezt a hatékony elosztást. Bár te jobban járnál a körtével, a másik rosszabbul jár az almával; a jóléted növelése csak az ő jóléte csökkenése árán valósulhatna meg. De mivel a piac szabad, a másik nem köteles elcserélni a körtéjét. Így a piac mindig a Pareto-javítás irányába hat. Más szavakkal: egy ideális piaci elosztás minden jószágot oda juttat, ahol az a lehető legtöbb jólétet termeli...

ITT OLVASHATÓ