Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.02.02.
– Hogyan látja a magyar társadalom a gazdasági, a politikai és a kulturális elitet?
– Az emberek nagyon rossz véleménnyel van róla. Ezt tükrözik a médiamegjelenések is, a gazdasági és a politikai elittel kapcsolatban legtöbbször használt szavak a „leszerepelt” és a „lopás”, a kulturális elithez pedig az „erőtlen” és az „elnyomott” jelzők kapcsolódnak. A társadalom nem tartja sokra az elit teljesítményét. Amikor egy kutatásban a megkérdezetteknek egy egytől tízig terjedő skálán kellett pontozniuk a teljesítményeket, a politikai 3,2, a gazdasági 3,7, a kulturális elit pedig 5,3 pontot kapott. A válaszok persze függnek a pártpreferenciától, ha éppen olyan kormány van hatalmon, amely a megkérdezettnek kedves, akkor jobb értékelést ad, megengedőbb. Az elit megítélése nagyban függ a gazdaság teljesítményétől is.
– Mert ha jól megy az országnak, azt az elit érdemének tartják?
– Nem közvetlenül, de az biztos, hogy ha gazdasági fellendülés van, akkor a lakosság elégedettebb az elittel. Ha rosszul érezzük magunkat, az elitet is jobban utáljuk.
– Miből táplálkozik az elégedetlenség?
– A politikai elittel szemben az óriási bizalmatlanságból, a gazdaság esetében ehhez még az irigység is társul. Utóbbiaknál kulcskérdés, mit gondolnak az emberek arról, hogy miből gazdagodtak meg a milliárdosok. Ha feltesszük a kérdést, hogy adott személy inkább saját érdemei miatt sikeres, vagy azt inkább a kapcsolatainak köszönheti, akkor minél fejlettebb egy gazdaság, annál többen gondolják azt, hogy érdemeik szerint gazdagodnak az emberek, Kelet-Európában viszont többen hiszik, hogy a kapcsolatok és a külső tényezők számítanak. Magyarország ebből a szempontból középen van, mindkét álláspont él, az emberek ambivalens érzéseket táplálnak a gazdagokkal szemben.
– És különbséget tudnak tenni abból a szempontból, hogy ki hogyan gazdagodott meg? Tudják, hogy más úton jutott a milliárdjaihoz Mészáros Lőrinc és másképp Gattyán György?
– Igen. Erről van egy kutatásom, amelyben épp arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek ismerik-e egyáltalán a nagyon gazdagokat, és mit gondolnak arról, hogy hogyan lettek milliárdosok. A minta egyik felétől megkérdeztem, ismeri-e az adott embert. Andy Vajnát 90 százalék ismerte, Csányi Sándort 83, Simicska Lajost 79, Mészáros Lőrincet 77 százalék, Gattyán Györgyöt viszont csak 14 százalék. A kérdezettek másik csoportjától spontán választ vártam arra, hogy mondják meg, szerintük kik a gazdasági élet legkiemelkedőbb alakjai. Itt Csányi Sándort, Mészáros Lőrincet, Demján Sándort, Simicska Lajost említették a legtöbben, illetve ide már politikusokat is betettek, például Orbán Viktort. Az elittel kapcsolatban egyébként bármit kérdezünk, biztosan lesznek olyanok, akik Orbán Viktort megemlítik, legyen szó akár kulturális témákról is.
– Végül is jól énekel.
– Különösen a Fehérvári huszárokat. De attól függetlenül, hogy irónia vagy igazi rajongás van az említése mögött, ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök nem csak a politikai elitben domináns, nagy árnyéka rávetül a gazdasági és a kulturális elitre is. Visszatérve a kutatásra, a politika által támogatottak között tehát Mészáros Lőrincet, Simicska Lajost és Andy Vajnát jelölték meg a legtöbben. A saját érdemből gazdagok között Csányi Sándort, Demján Sándort és Wáberer Györgyöt. Politikai kedvezményezetteket egyébként sokkal könnyebben és sokkal többen tudtak azonosítani, mint a self-made maneket. Az utóbbiak a rendszerváltozást követő privatizációk segítségével tudták elkezdeni a vagyonépítést, vagyis nem függetlenek ők sem a politikától, csak erre már senki sem emlékszik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.