MAGYARORSZÁGON MENEKÜLNEK A GYEREKEK AZ ÁLLAMI ISKOLÁKBÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.02.26.

A fejlett országok lázasan kutatják a választ arra, az oktatási rendszert érő kihívásra, amit a negyedik ipari forradalom jelent. A gyerekekben meg kell erősíteni ugyanis speciális készségeket, vagyis a kooperációs képességet, a problémamegoldást, a kreativitást, a kommunikációt. Az iskolák ezért elmozdultak az önálló, személyre szabott, rugalmas tanulás irányába – vagyis már nemcsak egyszerű tantárgyi ismeretátadás folyik, hanem a gyerekek projekteket visznek, maguk is kutatnak. A magyar kormány ettől eltérő utat választott: az iskolákat államosította, a 2011-es megszorító csomag, a Széll Kálmán-terv óta pedig

tartósan hiányzik legalább százmilliárd forint a már korábban is forráshiányos ágazatból.

A pedagógusok, szülők, oktatáskutatók egy része tudja, hogy valamit tenni kell. És próbálkoznak is. „Ha nem értesz egyet a kollektív büntetéssel, a megalázással, a megfélemlítés- és büntetésalapú neveléssel, ha túlzásnak gondolod azt, hogy egy általános iskolás korú gyerek reggeltől délutánig iskolában töltse az idejét, majd utána otthon még legalább 2-3 órányit tanuljon naponta, ha nem tartod életszerűnek, hogy a mai gyerekek ugyanazt a tananyagot tanulják ma, mint a szüleink, ha azt tapasztalod, hogy az iskolában kapott tudás nagyon felületes, csak érintik a témaköröket, a hangsúly az információk megjegyzésén van, ha nem tapasztalsz nyitottságot az iskola részéről az esetlegesen felmerülő problémák során, ha szerinted nem az érdemjegy az egyetlen értékelési módszer” – olvasható például egy tanulócsoport beharangozójában, ami jelzi azt is, miért keresi egyre több szülő az állami iskola helyett ezt a lehetőséget.

2015 végén bejárta a sajtót az a hír, hogy az egyik legsikeresebb magyar startup, a Prezi társalapítója, Halácsy Péter iskolát hozott létre. Ebben az újragondolt iskolában nincs osztályzás, nincsenek tantárgyak, a diákok csak azt tanulják, ami érdekli őket, és még hibázniuk is szabad. Az alapítók arra törekszenek, hogy úgy készítsék fel a gyerekeket az új világra, hogy megőrizzék bennük a kreativitást és a kíváncsiságot. Halácsy néhány éve azt mondta: reményei szerint a Budapest School az egész magyar közoktatásra hatni fog.

Igaza lett: hat. Bár nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Az állami közoktatásra ugyanis semmilyen hatást nem gyakorolt, annál nagyobbat a szülőkre és az innovatív pedagógusokra. A Budapest School modellje futótűzként terjed a középosztály körében. De mi is ez a modell? A Budapest School a törvényben biztosított magántanulói lehetőségre épül. A recept leegyszerűsítve így szól: végy egy klasszikus iskolát – ez lehet állami is –, írasd be a gyermekedet, majd jelentkezz abba a magántanulói csoportba, amelyet kiszemeltél magadnak (ilyen a Budapest School, a zuglói Égigérő Fa, a Padlás, a FreeMind és még számos egyéb). A magántanulói csoportokat olyan szülők és pedagógusok hívják életre, akiknek szűk az állami oktatás által előírt keret. Ha sikerül néhány jó pedagógust megnyerni az ügynek, és találnak egy közösségi teret, ahol a foglalkozásokat meg lehet szervezni, már indulhat is a magántanulói csoport. Ez persze nem olcsó mulatság: a havonta fizetendő hozzájárulás (leánykori nevén: tandíj) ötvenezer és kétszázezer forint között szóródik...

ITT OLVASHATÓ