MAGYARORSZÁGON AZ HATNA, HA BEBÖRTÖNÖZNÉNEK TÍZ ORVOSBÁRÓT ÉS TÍZ NÉNIT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.02.25.

Az egészségügy helyzetén jelentősen ront, hogy évente 70-80 milliárd forint hálapénz tűnik el jórészt az orvosbárók zsebében, másik 150-180 milliárd pedig a lakásrendelőkben. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint amíg nincs súlyos, elrettentő szankció, a rendszer virágozni fog. Interjú.

– Egyre látványosabban használja a lakosság a magánegészségügyi intézmények szolgáltatásait. Mikor történt a fordulat?

– A fordulatot a 2008-as, leginkább a vizitdíjról ismert szociális népszavazáshoz tudom kötni. Addig is létezett magánegészségügy, hiszen a felső középosztály már a hatvanas években is járt magánnőgyógyászhoz, magánfogorvoshoz, voltak házhoz kijáró gyerekorvosok. De az, hogy sokan kardiológiára, ultrahangra, laborvizsgálatra is magánorvoshoz járnak, az utóbbi tíz év fejleménye.

– Mit üzent az a népszavazás, ami ennyire hatni tudott?

– Arra a korábban ki nem mondott szövetségre, amely megköttetett az orvosbárók és az őket finanszírozó alsó középosztály, elsősorban a nyugdíjasok között, a politika ráütötte a pecsétet. Ezzel egyértelművé tette, hogy ez marad az a modell, ahogy nálunk az egészségügy szerveződik. Vagyis az orvosbárók sokkal befolyásosabb szereplők, mint az orvostársadalom jelentősebb hányadát kitevő, hálapénzhez alig jutó középkáderek, a járulékfizetők pedig úgy tartják el az állami egészségügyet, hogy maguk nem vagy csak alig veszik igénybe a szolgáltatásait. A népszavazás megmutatta, hogy a rendszerváltozás óta túl sok idő telt el, ezért a kétezres években nem lehetett megváltoztatni az egészségügyi ellátórendszert úgy, ahogy, mondjuk, a nyugdíjrendszerbe a kilencvenes évek közepén sikerült betenni az azóta szinte teljesen letarolt magánnyugdíjelemet. Mindennek az lett a következménye, hogy az ellátórendszer középkáderei belátták, itt soha nem lesz még olyan egészségügyi rendszer sem, amilyen Szlovákiában vagy Csehországban van, ezért elindultak külföldre. És belátta a fiatal-középkorú járulékfizető középosztály is, hogy ha nem lesz országos változás, akkor neki magának kell változtatnia: befizeti ugyan az elkerülhetetlen járulékokat, de a magánszektorhoz fordul a saját egészségügyi ellátásért, és csak akkor megy állami intézménybe, ha nagyon súlyos beteg, és a magánintézményekben már nem tudják ellátni...

ITT OLVASHATÓ