Szerző: Budapest HBF
2019.02.05.
Eleve igen érdekes az írás eleje, ahol bemutatásra kerül, hogy a mostani sietség elsődleges oka, hogy a NIF Zrt. 2010 óta (!) vacakol a felújítás tervezésével. Hosszú évek teltek el egymás után eredmény nélkül, majd újrakezdték az egészet. Kapkodva, ész nélkül csökkentették a projekt műszaki tartalmát (kikerült a rákosligeti harmadik vágány, felszámoltak rengeteg fontos megelőzővágányt, alig nő a sebesség stb.), ennek ellenére a beruházás egyáltalán nem lett olcsóbb, rosszabb viszont nagyon is. Azaz a NIF teljesen feleslegesen pazarolt el éveket, most pedig sajnálkozva lobogtatja a 2020 végi finanszírozási határidőt.
Aztán olvassuk, hogy a két problémás állomásközben (Pécel-Isaszeg, Aszód-Gödöllő) rosszak a terepviszonyok, nehezen közelíthetők meg a műtárgyak, ami legalábbis erősen megkérdőjelezhető állítás, tekintve, hogy alig néhány komolyabb bevágás, vagy magasabb töltés van a vonal említett szakaszain, ráadásul ezek közül a bagi például megálló területén található, a Gödöllő előtti ív pedig az állomás tőszomszédságában van. Az is elegánsan elkenésre kerül, hogy bár ugyan vannak olyan műtárgyak, ahol a provizórium (ideiglenes híd) beépítése nehézkes, a többség egyszerű áteresz, tehát akár ez is működő megoldás lehetett volna több esetben. Az már csak zárójeles megjegyzés, hogy a széles vasúti területek általában lehetőséget adnak arra, hogy a provizórium ne az eredeti műtárgy felett kerüljön elhelyezésre, hanem ideiglenes nyomvonalon. Azaz akár a helyigényes cölöpözőgépek is elférhetnek, ahogy a sokszor idézett érdi példa is mutatja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.