MAGYAR BULI LONDONBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.02.24.

A brit főváros (legalábbis egyelőre) a magyar fellépők egyik fellegvára, ami nem csoda, hiszen rengeteg magyar van, akik szívesen mennek el egy-egy koncertre vagy buliba. Más kérdés, hogy miért, de ezt majd vitassátok meg ti… Mondjuk a koncertet még értem, de hogy mitől lehet érdekes Dévényi Tibi bá retró diszkója (tudom, nosztalgia). Akárhogy is, ma ellátogatunk egy ilyen rendezvényre.

Nem csoda, hogy az Életem morzsái szerzője is erős fenntartásokkal indult el a buliba, lássuk, mi kerekedett ki belőle!

„Este 11 előtt elindultam itthonról, majd Camden Town-ál feljöttem a metróból. Én sosem jártam még ilyen későn Camden-ben. Nem maradtam le sok mindenről…a járdán bulira igyekvő fiatalokat láttam csupán.

A pubot megtaláltam, a bejáratot elrontottam. Személyzet útbaigazított. Számítottam rá, hogy az alagsorban leszünk, mint Viszkis estjén is.

Fél 12 után éppen a söröm kértem ki. Tibi bácsi már nyomta a színpadon. De kevesen voltunk!

A tánctér eléggé foghíjasan telítődött. Nem bántam, talán éjfél után még jönnek. Többen lettünk, de nem elegem. Ha 3x-4x többen eljöttek volna, akkor sem lett volna heringparti.

Ezek szerint a londoni magyaroknak nem sok igényük van Tibi bácsira a zenei műsorával együtt. Pedig az öreg jól nyomta. Szépen konferálta fel egymás után valami kis sztorival a számokat, jól építette a hangulatot.

Rövid időn belül ellazultam, s átengedtem magam a zenének. Úgy táncoltam, ahogy éppen jól esett, fesztelenül és otthonosan. Felpörgetett az este.

A parti úgy 1 körül indult be igazán, de akkor is csak a lenti táncos rész telt meg nagyjából.

Tegnap kimondottam jól esett lelkemnek a magyar buli. Mert mi a magyarság érzése külföldön, ha nem az, hogy egy Republic-számra jót tombolunk együtt? Vagy együtt énekeljük a Neotontól a Holnap hajnalig dalt? Ez a mi összetartó erőnk, a közös gyökerünk. Le lehet nézni, de a partin nagyon magyarnak éreztem magam, pont az előbbiek miatt.

Az éjszaka folyamán több könnyes magyar szemet láttam. Egy – egy retró dal, emlékeket hozott elő többekből, belőlem is. Emlékszem, hogy 4. osztályban melyik számra táncolva szerepeltünk az iskolai Ki-mit tudon…emlékszem, hogy az x számra x éve Siófokon roptam stb. Ezek mind Magyarországhoz, a múltamhoz kötnek.

Egyedül mentem, remekül éreztem magam. Két sör is pont elég volt, piálás nélkül is lehetett élvezni.”

A teljes posztot itt találjátok...

ITT OLVASHATÓ