Szerző: Klubrádió
2019.02.10.
Magyarország összesített pontszáma, ami az egyes részterületek mutatóiból áll össze, százas skálán hetven pont, és ezzel az ország státusa a szabad kategóriából a részben szabadba került át. Kárpáti János, a Klubrádió riporterének első kérdése az volt, hogy mely kulcsterület romlása billentette át hazánkat a kategorizálási határvonalon.
- Felgyülemlett kulcsproblémákról van szó. Nem csak 2018-ban történt minden. A legtöbb visszaesés, amit Magyarország megtapasztalt, már az előző években megtörtént, 2017-ben, illetve már a 2010-es választás után. Csak ment lefelé és lefelé az elmúlt nyolc évben. Az az ügy, ami átlökte az országot a részben szabad kategóriába, az a vallásszabadság csökkenése volt, a Fidesz által dominált parlament azon döntésének betudhatóan, hogy megtagadták az elismerést egy meglehetősen nagyszámú vallási közösségtől, kivonták ezeket a kormány által elismert kategóriából.
- Ez volt tehát az a nagyobb változás, aminek betudhatóan az országot most már csak részben tekintik szabadnak?
- Ez a fő változás. Szintén voltak problémák az idei választásokkal, és tudja, minket az is nagyon aggaszt, ahogyan összevonták ezeket a médiaintézményeket ebbe az egyetlen, mintegy a kormány által irányított alapítványba. Emiatt nem vontunk le ugyan egyetlen pontot sem, de ez is fontos fejlemény volt az év folyamán.
Ezután a Klubrádió riportere azt vetette fel, hogy Lengyelországot gyakran veszik Magyarországgal egy kalap alá, és bírálják hasonló okokból. Lengyelország mégis 84 pontot ért el, csaknem annyit, mint a 86 pontos Egyesült Államok, és így az ország szabad minősítést kapott.
- Mi a fő különbség Lengyelország és Magyarország között a Freedom House szemszögéből nézve?
- A fő különbség az, hogy Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya soha nem érte el a kétharmados többséget, ami lehetővé tenné számára, hogy keresztülerőltessen hatalmas változásokat, úgy, hogy az ellenzék nem képes megakadályozni ezek megtörténtét. A nagyobb változások a Jog és Igazságosság kormánya alatt inkább olyan helyeken történtek meg, mint az állami média, valamint az igazságszolgáltatási rendszer. Pontokat vontunk le emiatt a két terület miatt, de Lengyelországban nem létezik olyasmi, hogy a kormány maga alá gyűrje a médiát, nem ismeretes a választási rendszer olyan manipulálása, hogy az megerősítse a Jog és Igazságosság pozícióját, nincsenek olyan intézkedések, amelyek a gazdaságot egyfajta korporatív állami gazdasággá tennék, amelyben az ipar nagy részét abba az irányba terelik, hogy az a Fidesz pénzügyeit és politikai kampányait segítse. Ilyen elsöprő erejű változásokat nem látni Lengyelországban, mert ott a kormányzó pártnak nincs kétharmados többsége...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.