2019. február 21., csütörtök

FELVÉTELI PONTSZÁMÍTÁS ABSZURDISZTÁNBÓL

MÉRCE
Szerző: PÓCSNI BERKESI ZSUZSANNA
2019.02.20.


2020-tól változik a felsőfokú intézményekbe bekerülés követelményrendszere és ezzel együtt a felvételi pontszámítás is. Ez azt jelenti, hogy a diákok, akik most a 11. osztályt végzik, az új rendszer szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba.

A változást már 2014-ben bejelentették, azóta tudjuk, hogy 2020-tól kötelező lesz egy középfokú (B2 szint) nyelvvizsga, illetve egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy valaki felsőoktatási intézménybe jelentkezhessen. Már akkor jelezték különféle civil szervezetek, hogy mennyire nonszensz a rendelkezés, amely egyre inkább az esélyegyenlőtlenség irányába viszi el a továbbtanulási lehetőségeket.

Ha már ilyen régóta tudható a változás, miért vagyunk ennyire meglepődve? Azért, mert a pluszpontok rendszere csak most kristályosodik ki, és már most látszik, milyen átgondolatlan az egész jogszabály, mennyi anomáliával van tele.
Az idei tanévig a diákok pluszpontokat kaphattak mind a középfokú-, mind a felsőfokú nyelvvizsgára. 2020-tól azonban a kötelezően megszerzett középfokú nyelvvizsgáért nem jár pluszpont.

Mi történik majd azokkal, akik megugrották a felsőfokú nyelvvizsgát is, vagy esetleg rögtön ezen a szinten mérettették meg a tudásukat? Ők ugyanúgy nem kapnak pluszpontot, mint azok, akiknek csak középfokú nyelvvizsgájuk van, hiszen ezt a nyelvvizsgát tudja be nekik a pontszámítási rendszer a kötelezően előírt nyelvvizsgának. Egy középfokú nyelvvizsga pontosan ugyanannyit fog érni, mint egy felsőfokú: semmit.
Ebből az következik, hogy aki kellő mennyiségű pluszpontot szeretne kapni, két nyelvből kell, hogy nyelvvizsgát tegyen. Ha egy C1 és egy B2 nyelvvizsgát is sikerül szereznie, akkor már megkaphatja a felvételiző a C1-re járó pluszpontot.

Hasonló a helyzet az emelt szintű, kötelezően előírt érettségivel: mivel kötelező, nem jár érte pluszpont. Ez azt jelenti, hogy az a diák, aki az emelt szintű érettségikért kapott pluszpontokkal akarja „kimaxolni” a pluszpontjait, három emelt szintű érettségit kell, hogy tegyen. Természetesen neki is teljesítenie kell mindeközben a B2 nyelvvizsgát, ennek hiányában be sem kerülhet a felvételi eljárásba.

Sok tisztázatlan kérdés van még. Senki sem tudja például, hogy az a diák, aki sikeres emelt szintű érettségit tesz egy nyelvből, beszámíttathatja-e ezt kötelező középfokú nyelvvizsgának? Hiszen az emelt szintű érettségi középfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Ezért is hihetetlen pazarlás az „első sikeres nyelvvizsga visszafizetése” program középfokú nyelvvizsga esetében: emelt érettségit mindenki ingyen tehet.

Az elképzelés, miszerint a felsőoktatásba csak B2 szintű nyelvtudással lehessen bekerülni, nagyon impozáns, nyelvtanárként csak támogatni tudom. Sőt, az ideális az lenne, ha legalább az első idegennyelvből mindenki elérne egy középfokú nyelvtudást, továbbtanulási elképzelésektől függetlenül. Tudjuk azonban, hogy a diákok nagy része mégsem ér el erre a szintre, és ez biztosan nem úgy fog megváltozni, hogy a követelményrendszert szigorítják.
Nem össze-vissza kapkodással és látszatintézkedésekkel kellene a siralmas helyzeten változtatni, hanem átgondolt, hosszú távú stratégiával. A mai magyar nyelvoktatás ezer sebből vérzik: ezen kellene először változtatni, és a követelményrendszert akkor módosítani, ha az elérendő cél megvalósítható.

Nézzük, mi az, amit a keménykedés helyett csinálni kellene. Nem fogom ragozni, amit már nagyon sokszor és nagyon sokan elmondtak: a pedagógusbérek rendezése mellett vissza kellene állítani a pedagóguspálya presztízsét. Ez lenne mindennek az alapja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.