Szerző: Élet és Irodalom
2019.02.01.
I N T E R J ÚLapis József: A művészet nem kötelező - Beszélgetés feLugossy Lászlóval
F E U I L L E T O N
Schüttler Tamás: A csendről és a némaságról - Eötvös József A karthauzi című regénye ürügyén
K R I T I K A / K Ö N Y V
Károlyi Csaba: „Igyekszünk megfeledkezni”
Mesterházy Balázs: Gesztenye placc. Novellaregény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 230 oldal, 3500 Ft
A kulcsszereplőt Bébének hívják, Ottlik regényéből lépett át ide, leginkább tán az ő szemével látunk, rajta keresztül érzékeljük a dolgokat, bár több elbeszélő van, átjátszik egyik elbeszélés a másikba. Átkerült ide az iskola és a kollégium is Kőszegről, de most kevésbé vagyunk az iskolában bent, inkább mellette, körülötte, az iskolai társak az iskolán kívüli kalandokban élik meg a nagy barátságokat, szerelmeket, élik meg az „iskolát”, élik át nevelődésük legfontosabb epizódjait (nemcsak a kocsmában meg a falu szélén, hanem mondjuk egy franciaországi nyaraláson). Mindenesetre ez a „novellaregény” egyszerre faluregény, kocsmaregény, iskolaregény, nevelődési regény és kamaszregény. Sőt, retró multikulti történetfüzér, és még a határhelyzetek történetfüzére is, a falusiak és a fővárosiak, a magyarok, svábok, szintók (német cigányok), meg a külföldi német, amerikai tanárok érintkezéseinek, keveredéseinek megéneklése, mi több, a rendszerváltás előtti és utáni világ határhelyzeteinek számbavétele. Ottlik és Tar mellett ott hallom Illyést, Hrabalt és García Márquezt, kicsit Kosztolányit (Esterházyt nem hallom, pedig tőle is szerepel idézet a szövegben). A rezignált, dezillúziós hangvétel pedig nekem mindenek előtt Flaubert Érzelmek iskolája című remekművét idézi föl. Annak lezárása akár mottója is lehetne ennek a könyvnek.
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.
Bacsó Béla: Ex libris
Hévizi Ottó: A liget, a sétány, a csarnok és a kert
Oliver Primavesi–Christof Rapp: Arisztotelész
Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei
Cseke Ákos: Nem halhatsz meg
Domány András: „Itt nem lesz szolid a Rita!”
Szentirmay László: POLVAX – Egy politikai klub a Kádár- és az Orbán-korban. Ir-ma Szamizdat Kiadó, Budapest 2018, 272 oldal, ár nélkül
Szentirmay László feltérképezte a politikai hátteret. A KISZ-en belüli lázongásokról és a KISZ-től függetlenedni próbáló törekvésekről több egykori részvevő, ma ismert társadalomkutató beszélt. Megismerhetjük a meglepően nagy besúgóhálózatot (és a tartótiszteket is!), amelynek tagjai megdöbbentő gátlástalansággal ártottak diáktársaiknak. Egyáltalán nem csak megzsaroltak, kényszerhelyzetben lévők tették ezt. Mások viszont láthatóan kerülni próbálták, hogy érdemi információt adjanak, vagy eleve elutasították a belügyes közeledést. A tanárok között is volt ügynök, mások beosztásuknál fogva számítottak társadalmi kapcsolatnak, de ott is ki buzgó volt, ki inkább kibújni igyekezett.
Svébis Bence: Nincs magyarázat
Kemény Zsófi–Kondor Vilmos: Értetek teszem. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 528 oldal, 3999 Ft
Valahol a 115. oldal környékén veszítettem el minden lelkesedésemet. Itt ugyanis az történik, hogy egy frissen megtalált holttest zsebében rábukkannak a forradalmi Budapesten garázdálkodó sorozatgyilkos manifesztumára. Kinyomtatva egy online blogról, de úgy, hogy még az aktuális kommentek, megosztások és like-ok száma is ott virít a papíron. Állítólag maga a gyilkos tette oda, hogy mindenképp megtalálják, hiszen a káosz szélén balanszírozó országban jobbára nincs internet, még a rendőrségen se. Akkor viszont – kérdem én, naiv és kíváncsi krimiolvasó –, hogy lehet a manifesztumon 322 like és 51 megosztás? Ez sajnos egyáltalán nincs megmagyarázva, ahogy sok minden más sem ebben a négykezes bűnügyi történetben.
Nagy Levente: A család értékei
Család – Érték – Nevelés. Szerkesztette: Karikó Sándor. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018, 240 oldal, 2500 Ft
A könyvnek a témaválasztás időszerűségén túl számos más értéke is van. Sokoldalú elemzést ad a különböző tudományok területéről: látjuk a család lényegét a filozófia, a szociológia, és több más terület szemszögéből. További nagy erénye, hogy szervesen illeszkedik az Alkalmazott Filozófiai Társaság korábbi köteteihez.
Forgách András: „A megvesztegethetetlen link”
Ketten egy új könyvről – Petri György: Összegyűjtött versek. A versek szövegét gondozta és az utószót írta Várady Szabolcs. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 782 oldal, 5999 Ft
Ami pedig a klasszicizálódást illeti, Petri könnyedén veszi ezt az akadályt a Hogy elérjek a napsütötte sávig című, a rendszerváltás tájékán egy halálközeli élmény után született nagy versével, amelynek révén egy beszédmód, egy tartás, vagyis egy alkat, hogy Nádastól is kölcsönözzek egy szót, és egyáltalán, a Petri-jelenség, azaz a Petri-paradigma belopta magát a legfiatalabbak szívébe, és ez tudományosan bizonyítható, például felvételire viszik a Színművészetire, vagy ha megkérdezi huszonévesektől az ember, hallottak-e már Petriről, ezt a verset idézik, harsány jókedvvel és leplezetlen csodálattal. Ez a vers kultikus lett. És ez jó. És egyáltalán nem véletlen.
Keresztesi József: Hosszú árnyék
Ketten egy új könyvről – Petri György: Összegyűjtött versek. A versek szövegét gondozta és az utószót írta Várady Szabolcs. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 782 oldal, 5999 Ft
Az újonnan megjelent szövegek közt találhatunk korai és kései szerelmes verseket, pikírt hangütésű sírverset, játékos filozófiai költeményt (az Ebédmintha A hagyma szól kései appendixe lenne), vérbő politikai szatírát csakúgy, mint játékos episztolát vagy éppen ötvenhatos verset. Különösen érdekes Az üzemközi sztrájkbizottságnak című, 1980-ban, tehát a szamizdatkorszakban született költemény. Ez a csípős hangon szóló, veretes és hatásos szöveg talán azért maradt publikálatlan, mert túlságosan is veretes és hatásos: amellett, hogy már-már nyílt felszólítás a zendülésre, Petri olyasfajta pátosszal szövi át, amelyet talán ő maga is soknak érezhetett a publikált versek kontextusában.
K R I T I K A / M Ű V É S Z E T
Széplaky Gerda: Kimozdított szakralitás
(DUNART.COM VI–VIII., MAMŰ Galéria, megtekinthető február 8-ig.)
Sinkó István: A szellemkép szimulákrum
(Göbölyös Luca Árnyékutazó Shanghaiban című kiállítása február 8-ig látható a 2B Galériában.)
György Péter: Kockázat és bizonyosság
(Rónai Éva Szeresd felebarátodat című kiállítása a Józsefvárosi Galériában február 4-ig látható.)
Stőhr Lóránt: Férfias játékok
(Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál)
Ahol nem dúl a háború, mint szerencsére mifelénk, Közép-Európában, ott is találni férfiakat, akik a harcra készülődnek. A Daliborek szerint a világ címszereplője, a minden etnikai és nemi másságot gyűlölő, munkásosztálybeli férfi az örök kiskamaszkorban fixálódva éli életét egy sivár cseh kisvárosban. A kigyúrt ipari festő anyjával lakik egy lakásban, gyermeteg horrorfilmeket készít, és gyűlölettől vagy önsajnálattól fröcsögő death metal dalokat hörög fel az internetre, és csak anyja váratlan szerelmi kapcsolatán érzett féltékenysége veszi rá, hogy egy társkereső oldalon összeszedje élete első barátnőjét. Vít Klusák a cseh filmek groteszk-humoros hagyományát folytató filmjében meggyőzően fejti fel, hogyan függenek össze a gyerekkori fájdalmak, a szegényes kisvárosi környezet a mélységes frusztrációval és gyávasággal, amit a főhős mindenfajta ijesztő másság iránti dühbe fordít át.
Kemény Zsófi–Kondor Vilmos: Értetek teszem. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 528 oldal, 3999 Ft
Valahol a 115. oldal környékén veszítettem el minden lelkesedésemet. Itt ugyanis az történik, hogy egy frissen megtalált holttest zsebében rábukkannak a forradalmi Budapesten garázdálkodó sorozatgyilkos manifesztumára. Kinyomtatva egy online blogról, de úgy, hogy még az aktuális kommentek, megosztások és like-ok száma is ott virít a papíron. Állítólag maga a gyilkos tette oda, hogy mindenképp megtalálják, hiszen a káosz szélén balanszírozó országban jobbára nincs internet, még a rendőrségen se. Akkor viszont – kérdem én, naiv és kíváncsi krimiolvasó –, hogy lehet a manifesztumon 322 like és 51 megosztás? Ez sajnos egyáltalán nincs megmagyarázva, ahogy sok minden más sem ebben a négykezes bűnügyi történetben.
Nagy Levente: A család értékei
Család – Érték – Nevelés. Szerkesztette: Karikó Sándor. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018, 240 oldal, 2500 Ft
A könyvnek a témaválasztás időszerűségén túl számos más értéke is van. Sokoldalú elemzést ad a különböző tudományok területéről: látjuk a család lényegét a filozófia, a szociológia, és több más terület szemszögéből. További nagy erénye, hogy szervesen illeszkedik az Alkalmazott Filozófiai Társaság korábbi köteteihez.
Forgách András: „A megvesztegethetetlen link”
Ketten egy új könyvről – Petri György: Összegyűjtött versek. A versek szövegét gondozta és az utószót írta Várady Szabolcs. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 782 oldal, 5999 Ft
Ami pedig a klasszicizálódást illeti, Petri könnyedén veszi ezt az akadályt a Hogy elérjek a napsütötte sávig című, a rendszerváltás tájékán egy halálközeli élmény után született nagy versével, amelynek révén egy beszédmód, egy tartás, vagyis egy alkat, hogy Nádastól is kölcsönözzek egy szót, és egyáltalán, a Petri-jelenség, azaz a Petri-paradigma belopta magát a legfiatalabbak szívébe, és ez tudományosan bizonyítható, például felvételire viszik a Színművészetire, vagy ha megkérdezi huszonévesektől az ember, hallottak-e már Petriről, ezt a verset idézik, harsány jókedvvel és leplezetlen csodálattal. Ez a vers kultikus lett. És ez jó. És egyáltalán nem véletlen.
Keresztesi József: Hosszú árnyék
Ketten egy új könyvről – Petri György: Összegyűjtött versek. A versek szövegét gondozta és az utószót írta Várady Szabolcs. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 782 oldal, 5999 Ft
Az újonnan megjelent szövegek közt találhatunk korai és kései szerelmes verseket, pikírt hangütésű sírverset, játékos filozófiai költeményt (az Ebédmintha A hagyma szól kései appendixe lenne), vérbő politikai szatírát csakúgy, mint játékos episztolát vagy éppen ötvenhatos verset. Különösen érdekes Az üzemközi sztrájkbizottságnak című, 1980-ban, tehát a szamizdatkorszakban született költemény. Ez a csípős hangon szóló, veretes és hatásos szöveg talán azért maradt publikálatlan, mert túlságosan is veretes és hatásos: amellett, hogy már-már nyílt felszólítás a zendülésre, Petri olyasfajta pátosszal szövi át, amelyet talán ő maga is soknak érezhetett a publikált versek kontextusában.
K R I T I K A / M Ű V É S Z E T
Széplaky Gerda: Kimozdított szakralitás
(DUNART.COM VI–VIII., MAMŰ Galéria, megtekinthető február 8-ig.)
Sinkó István: A szellemkép szimulákrum
(Göbölyös Luca Árnyékutazó Shanghaiban című kiállítása február 8-ig látható a 2B Galériában.)
György Péter: Kockázat és bizonyosság
(Rónai Éva Szeresd felebarátodat című kiállítása a Józsefvárosi Galériában február 4-ig látható.)
Stőhr Lóránt: Férfias játékok
(Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál)
Ahol nem dúl a háború, mint szerencsére mifelénk, Közép-Európában, ott is találni férfiakat, akik a harcra készülődnek. A Daliborek szerint a világ címszereplője, a minden etnikai és nemi másságot gyűlölő, munkásosztálybeli férfi az örök kiskamaszkorban fixálódva éli életét egy sivár cseh kisvárosban. A kigyúrt ipari festő anyjával lakik egy lakásban, gyermeteg horrorfilmeket készít, és gyűlölettől vagy önsajnálattól fröcsögő death metal dalokat hörög fel az internetre, és csak anyja váratlan szerelmi kapcsolatán érzett féltékenysége veszi rá, hogy egy társkereső oldalon összeszedje élete első barátnőjét. Vít Klusák a cseh filmek groteszk-humoros hagyományát folytató filmjében meggyőzően fejti fel, hogyan függenek össze a gyerekkori fájdalmak, a szegényes kisvárosi környezet a mélységes frusztrációval és gyávasággal, amit a főhős mindenfajta ijesztő másság iránti dühbe fordít át.
Csengery Kristóf: Szolgálatban
(Yuja Wang: The Berlin Recital. Deutsche Grammophon)
A Kínában született, Kanadában nevelkedett, de New Yorkban élő, harminckét éves Yuja Wang a világ legtöbb nagyvárosában otthon érzi magát, de kiváltképp szereti Berlint, ahová előszeretettel jár vissza, hogy koncerteket adjon a Filharmónia nagytermében. 2018 nyarán lezajlott hangversenye nemrég hanglemezen is megjelent. Hajmeresztően igényes programot szólaltatott meg ezen a júniusi estén a zongorista: a műsor egyetlen száma sem kínált pihenőt, minden egyes darabban folyamatosan felsőfokon kellett működtetnie pianisztikus készenlétét.
Molnár Zsófia: Béla, a sárkány
(PBEST: Jubileumi Beszélgetések, Fészek Művészklub, január 16.)
A függetlenség egyrészről áldás, (szólás)szabadságot ad, fenntarthatóvá teszi a közös örömszínház-csinálás szenvedélyét, másrészről átok, főleg ha valami – nem példa nélkül – az intézményrendszeren kívül ennyire intézményesült, mert ott a bizonytalanság, a várakozás, hogy mikor lesz/lehet új bemutató, a százfelé osztódás, az egyeztetés nehézsége és így tovább. De ahhoz, hogy a Társulat Tortájában húsz év munka után ne legyen az a „keserű íz”, egyvalamit talán nem árt eldönteni: mi Pintér Béla vágyainak titokzatos tárgya? Az elismerés vagy a népszerűség, a szűk szakma méltatása vagy a széles közönség szeretete? Mindenkinek nem lehet megfelelni.
Fáy Miklós: Harold házhoz jön
(A Nemzeti Filharmonikusok koncertje – Müpa, január 24.)
Ez persze nem a szürkeség apoteózisa, kacsintgat ránk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Mert azt épp ők képviselik, az örömtelenséget, de nem is tudom, minek kellene örülniük Sylvain Cambreling vezényletével. Van egy karmesterük, rutinos róka koma, tudja, hogy nem érdemes itt senkinek sem megkeseríteni az életét, az előadás lemegy, ő másnap hazautazik, kár volna belerokkanni egy Berliozba.
Grecsó Krisztián: A gyűlölet teste
(Élet 250 kg felett, TLC)
Az adások naturális látószöge, végletes „realitása”, őszinteségnek álcázott kegyetlenkedése is azt a célt szolgálja, hogy a narrált figurát őszintén lehessen utálni. A kövér ember sokba kerül a társadalomnak, tucatnyi ember kénytelen hurcolni, törölni a seggét, és még hisztis is. Érdemes megnézni a műsor „rajongóinak” önfeledt kommentjeit, hogy az amerikai mélyrétegben, periférián élő, legtöbbször színes bőrű emberekről miket írnak, és miközben órákat, heteket szánnak arra, hogy kövessék, mi történik ezekkel az ismeretlen, jobb sorsra érdemes, extrémen túlsúlyos emberekkel, közben hogyan habzik, fröcsög, forr bennük a gyűlölet.
Torma Tamás: Tíz év óta most van
(A váci református templom a Csányi körút mellett)
Ma már persze mindegy, hogyan végződött a templomalapító elleni egyházi per, az épület szempontjából az adott és hiányzó pénzek, az MSZP és a Jobbik is irreleváns, az is csak szomorú, korfestő érdekesség, hogy a templomterveket készítő mindkét építész (Boczkó Ákos és Mohai Zsuzsanna) külön-külön Nyugaton dolgozik. A templom áll a főút mellett, amibe több mint 200 hívő fér be. Lemaradt végül az urnatemető, nem lett semmi a zarándokvonzó katonahősök emléktábláiból sem, és az a bizonyos összekulcsolt kéz sem úgy valósult meg statikailag.
I R O D A L O M
A Nemzeti Számonkérő Szék épületét az egykori Nemzeti Színház majd’ egy évszázada kihűlt hejére építették. Talán egy évtizeddel K. születése előtt ugyanis városrendészeti okokból fölrobbantották a Nemzetit, és az azt követő évtizedek, mintha csak bosszúból tennék, az eggyel korábbi átkosban még Blaha Lujza nevét viselő teret a város bűzös köldökévé változtatták. Ezt a méltatlan állapotot a Közbiztonsági Fordulat számolta fel, a húszas évek elején. Eltűntek az életvitelszerűen ott tartózkodó hajléktalanok, és velük a térre jellemző, mindennapos csetepaték, megszűnt a tisztességes állampolgárok szűnni nem akaró zaklatása. Véget vetettek a gyanús forrásokból fenntartott civilszervezetek ingyenkonyhájának is – „Róbert bácsit hazaküldtük”, ahogy a Magyar Igazságvezértollnoka fogalmazott. K.-nak ezért tűnhetett föl az épület közelében létesített gesztenyesütő. Amikor elhaladt a bécsi konfliskocsisok ruházatára emlékeztető jelmezbe öltözött árus mellett, a férfi ránézett. Szürke a szeme, mint a mesterlövészeknek, állapította meg K., és azonnal eszébe jutott, hogy ma délben a Gróf Tisza István körúton hajt végig nyitott Csajkáján Kazahsztán uralkodója.
Szécsi Noémi: A Földikutya Éve
(állatmese a Rohadt állatok ciklusból) – My European Story –
A Vakond egy hatalmas U betű alsó hajlatában fészkelődött, vigyázva, hogy bele ne szoruljon. Az O betűbe pontosan ezért nem mert volna beleülni, a még szűkebb G-be pedig végképp nem. Fekete bársonyt viselt, mint mindig, öltözete nem az emlékév ünnepélyes megnyitójának szólt. Ásólábát igyekezett könnyedén nekiérinteni a telefon monitorjának, ami már így is tele volt karcolásokkal. Kedvenc social media oldala úgy nyílt meg, hogy rögtön a főnökét ábrázoló, lehető legelőnytelenebb, politikai ellenfelei által előszeretettel használt fénykép töltötte be a képernyőt. A dugig tömött pofazacskójú Hörcsög szájából vetőmag csurgott, alatta pedig ez a főcím volt olvasható:
A Hörcsög az anyját is meg...
Kötter Tamás: Százados úr ha felül a lovára
A lehajtható padokon szorosan összepréselve kuporgó utasok a hirtelen fékezéstől krumpliszsákként dőltek egymásra; sebesültek üvöltöttek fájdalmukban. A ponyva alatt büdös, állott volt a levegő. A mosdatlan testek avas kipárolgása összekeveredett a fertőtlenítőszer sebesültek kötései alól áradó szagával. De mindenekelőtt hideg volt, a hőmérséklet nappal sem emelkedett mínusz harminc fok fölé.
Leállt a motor. Mindenki lélegzetvisszafojtva várta, mi történik.
– Oroszok? – törte meg valaki remegő hangon a csendet.
– Nem tudom – hallatszott a kocsi mélyéről, a sötétből.
– Van valakinél fehér zászló? – így egy harmadik. – Ki kell tűzni a fehér zászlót, különben ezek lőni fognak.
– Ne lőjenek! Kérem, ne lőjenek! – kiabálta egy kétségbeesett hang.
V E R S
Csillik Kristóf: Belesimul
Csillik Kristóf: Férfimunka
Csillik Kristóf: Tiszafát ültetünk
Csillik Kristóf: Belesimul
Csillik Kristóf: Férfimunka
Csillik Kristóf: Tiszafát ültetünk
Jász Attila: Pislákoló villanykörte
Várady Szabolcs: Pók a párnán
Várady Szabolcs: Pók a párnán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.