Szerző: SZELESTEY
2019.02.02.
- A nem létező fényes múltba révedő Magyarország könnyen az unió külső körére kerülhet, emiatt volna a magyaroknak igazán okuk az aggodalomra
- Ha populisták sok embert tudnak mozgósítani, sokkal jobban szerepelhetnek az EP-választáson, mint ahogy az most látszik, de abból még nagy bajok lehetnek
Politico
A portál úgy értesült, hogy az uniós nagykövetek legutóbbi tanácskozásán 16 tagállam nyomatékosan sürgette: az Általános Ügyek Tanácsának legközelebbi ülésén tárgyalják meg hol tart a jogállami eljárás a lengyel és a magyar kormány ellen. Így foglaltak állást az északiak és a nyugati alapító országok, az egész Dél, valamint Szlovénia képviselői. Lengyelország kapcsán igen heves volt a vita. A lengyel megbízott ugyanakkor igen vehemensen hadakozott a kezdeményezés ellen, mondván, hogy semmi értelme újra boncolgatni a kérdést. Inkább azt ajánlotta, hogy minden ország maga nézzen utána a helyzetnek, egyben kétségbe vonta, hogy az illetékes bizottsági alelnök, Timmermans jóhiszeműen jár el az ügyben.
A Brexit miatt igen nehézkesen halad a következő uniós költségvetés kereteinek meghatározása, így ez nem a legalkalmasabb időpont a legnagyobb támogatást élvező államoknak, hogy rá tudják venni a többieket: nézzék el nekik a jogállam kiüresítését. Az említett tanácsülés február 19-én lesz, és akár egyetlen állam kérésére is napirendre lehet tűzni a magyar és a lengyel kérdést. Ez ellen Varsó, illetve Budapest csak akkor képes bármit is tenni, ha sikerül egyszerű többséget összehoznia.
Médiapart
Franciaország éppen akkor adományozta a legmagasabb állami kitüntetést Novák Katalinnak, Orbán Viktor közeli munkatársának, amikor Macron európai ügyekben a múlt szeptemberben kesztyűt dobott a magyar kormányfőnek és illiberális rendszerének. Az államtitkár kevésbé agresszívan szokott megnyilvánulni a nyilvánosság előtt, mint a főnöke, miközben elutasítja az abortuszt és támogatja, hogy elhajtsák a migránsokat. Viszont szívesen nyilatkozik a külföldi sajtónak. Hogy éppen ő részesült az elismerésben, abban a Becsületrend kancelláriája nem lát semmi rosszat, kiemelve, hogy szó sincs politikai döntésről. A magyar politikus esetében azt méltányolták, hogy sokat tett a francia nyelvért.
A javaslatot ilyen esetekben elvileg mindig a külügyminiszter terjeszti elő, a nagykövet kezdeményezésére. Ezután a kancellária vizsgálja az ügyet, de átlagosan csupán az indítványok 15 %-át szokta elutasítani. Novák Katalin jelölését azután az államfő is jóváhagyta. A portál rámutat, hogy nem ez az első alkalom, amikor a francia diplomácia csődöt mondott Budapesten. Tavaly júniusban nyilvánosságra került egy feljegyzés, amelyben az akkori nagykövet azt bizonygatta, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem sodródik jobbra, ez csupán a sajtó kitalációja. A diplomatát ezek után hazarendelték, de a jelek szerint utódja sem különb. Még akkor is, ha esetleg még nem ő, hanem az előd vettette fel Novák Katalint a listára. De jelezhette volna, hogy nem ért azzal egyet és akkor leállhatott volna a folyamat.
Gazdasági szempontok belejátszhattak a döntésbe, miután Magyarország bejelentette, hogy 20 francia katonai helikoptert vásárol. Viszont a zavar jele, hogy az államfői palota nem adott felvilágosítást a kitüntetés hátteréről. Az egyes hatóságok inkább egymásnak passzolják a labdát. Egyben próbálják semlegesíteni a történteket. Ugyanakkor sokat mondó, hogy a kitüntetés utáni fogadáson magyar részről mindenki ott volt, aki számít: Kövér, Gulyás Gergely, Trócsányi, Balog Zoltán és Orbán felesége, valamint Schmidt Mária.
NZZ
Timothy Snyder szerint az EU számára véget értek a paradicsomi állapotok, mert a földrésznek ismét vannak ellenségei, ám lehetetlen visszatérni a nemzetállamokhoz. A Yale Egyetem neves történésze, akinek szakterülete Kelet-Európa, illetve a holokauszt, azt mondja, nem zavarja az alakuló olasz-lengyel populista tengely, amiatt inkább két ország lakosságának van oka aggódnia, hiszen nem kizárt, hogy kialakul a kétsebességes földrész, és akkor mindkét állam a periférián találja magát. Eközben Oroszország immár ellenfélként jelenik meg az ukrajnai agresszió miatt, de nagy veszélyt jelent a populizmus is. Az EU-nak megvannak az eszközei, hogy megbirkózzon ezekkel a bajokkal, csak éppen képtelen élni képességeivel.
A populisták abból profitálnak, hogy olyan nemzeti múltat idéznek meg, ami sohasem létezett. Magyarország, Lengyelország és a többi állam csak akkor lehet győztes, ha összefog a többiekkel. Ám látnivaló, hogy a nemzetállamok nem tanultak a történelemből, hiszen a magyar és a lengyel állam csupán igen rövid ideig állt fenn, és a hatását akkor sem lehetett éppenséggel bátorítónak nevezni. Most azt a trükköt vetik be, hogy vissza akarnak térni a kényelmes múlthoz, ám ha elhagyják az uniót, akkor teljesen átláthatatlan jövő elé néznek. Az államok mindig is akkor virágoztak, amikor kapcsolódtak valamilyen nagyobb politikai szerkezethez. Mint amilyen az EU.
Igaz, hogy Orbán Viktor Brüsszelt a Szovjetunióhoz hasonlítja, de ő szabad emberként azt mond, amit csak akar. Bármiféle képtelenséget ejt is ki a száján, nem kell következményektől tartania. Magyarország a saját akaratából lépett be az integrációba, de ugyanígy távozhat is. Már csak ezért is felelőtlen az effajta beszéd. Mint ahogy az is, hogy ilyesmiket szajkóz de marad a szervezetben. Ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy az emberek nem ésszerűen döntenek. Hiszen látják, mi minden épül brüsszeli pénzekből, mégis a Fideszre, vagy PiS-re szavaznak. Azon kívül felnőtt egy új politikusnemzedék, amely előnyt húz az uniós tagságból, de azzal is tisztában van, hogy nem lehet egykönnyen kizárni az EU-ból.
A történész ugyanakkor nem tartja kívánatosnak a többsebességes Európát, mert az azt jelentené, hogy Németország még több hatalomhoz jut, ám az még a németeknek sem volna jó. Egyúttal csökkenne az unió vonzereje...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.