Szerző: NAGY ANDRÁS
2019.02.08.
Hosszú cikkben elemzi a magyarországi politikai helyzetet Kis János a friss Magyar Narancsban. A filozófus ebben többek között azt állítja, a nagy ellenzéki győzelmet hozó téli tüntetések után tavaszra teljes ellenzéki összefogás kell, a Jobbikot is beleértve, a közös EP-listára viszont nem feltétlenül van szükség.
A lap csütörtöki számában megjelent esszé legérdekesebb része nem is az, ahogy a 2010 utáni harmadik Orbán-kormány tevékenységét elemzi, hanem az, amiben a NER ellenzékének elmúlt időszakát vizsgálja. Az elemzés tavaly december 12-étől, vagyis a rabszolgatörvény parlamenti elfogadásának napjától indul. Kis szerint aznap rendkívüli dolog történt az Országgyűlésben, és nem csak azért, mert a hatalom erősnek akart mutatkozni, de gyengének bizonyult, hanem azért is, mert az ellenzék nyolc év után megtalálta a kitörési pontot és „fantasztikus diadalt aratott”.
A filozófus szerint ezzel új időszámítás kezdődött, hiszen kiderült, hogy a tetszhalott ellenzék él, és vannak még erkölcsi-politikai tartalékai”. A DK-tól a Jobbikig terjedő ellenzék képes volt összehangolt és szolidáris cselekvésre, és kiderült, hogy van mögöttük támogató tömeg is, ha érdemesnek mutatkoznak a támogatásra – írja. Ennek kapcsán később leszögezi, hogy a pártok és a parlamenti politizálás kategorikus elutasítása ártalmas, ezért ezen túl kéne már lépni, és el kellene fogadni, hogy a pártok nem csak a demokráciában megkerülhetetlenek, hanem a demokráciáért vívott harcban is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.