A VÖRÖSISZAPPER ANATÓMIÁJA

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.02.08.

Február elején másodszor született elsőfokú ítélet Magyarország legsúlyosabb, nyolc halálos áldozatot követelő ipari katasztrófája ügyében. A vörösiszapperben a korábbi, a vádlottak számára felmentést hozó ítélet megsemmisítése után egy újabb bíróság bűnösnek ítélte ugyan a tározót üzemeltető Mal Zrt. egykori vezérkarának érintett tagjait, azonban a vád súlyához mérten viszonylag csekély büntetéseket szabott ki. Szakértőnk elemzése azt igyekszik feltárni, mi állhat a bírósági döntés hátterében.

2010. október 4-én kiszakadt a Mal Zrt. által működtetett X. számú vörösiszap-tározó, a kizúduló zagy percek alatt elöntötte a mélyebben fekvő Kolontárt, Devecsert, majd Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A súlyosan károsodott természet az idő múltával kiheverte a szennyeződést és visszaállt a régi vegetáció.

Ahhoz, hogy megértsük, miért született ebben a büntetőperben három különböző bíróságnak három különböző döntése, néhány percre félre kell tennünk minden szubjektív érzelmünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne éreznénk együtt az áldozatokkal, hogy ne éreznénk át mindazok fájdalmát, lelki és anyagi kárát, akik ártatlan szenvedőivé váltak a katasztrófának. Csupán annyit kérek, ne tekintsék eleve eldöntöttnek, hogy az ügyész az igazi felelősöket ültette a vádlottak padjára.

Menjünk vissza az időben, 2010 októberére. A katasztrófa másnapján Orbán Viktor miniszterelnök megjelent a helyszínen és kinyilatkoztatást tett. Ő már akkor „tudta”, hogy emberi mulasztás történt, nyilvánvalóan a Mal Zrt. vezetői és dolgozói felelősek a történtekért. Bátor kijelentés még azelőtt, hogy az ügyben akár csak a nyomozás megkezdődött volna. A parlament hamarosan létrehozott egy külön bizottságot a jobbikos Kepli Lajos vezetésével. Kepli elfogulatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az az általa készíttetett lábtörlő, amelyet a Mal Zrt. vezérigazgatójának, Bakonyi Zoltánnak a feje „díszített”. Biztos jó érzés lehetett nap mint nap azon taposni. De mindez apróság ahhoz képest, hogy egy büntetőjogi kérdésben talán mégsem egy parlamenti bizottságnak kellene „ítéletet” hoznia...

ITT OLVASHATÓ