Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.02.13.
Nem, mintha az ügyhöz ennek bármi köze lenne. Persze, tudunk olyan esetekről, amikor tiszteletreméltó képviselő urak át-átjártak a szomszédos Hotel Perisdentbe, bájos hostessek kéjszolgáltatásait igénybe veendő. Gerendás József és Répás Lajos urak tudnának erről mesélni, meg azok a kapcsolataik, akik az Alkotmányvédelmi Hivatalban feldolgozták a szállodában keletkezett hanganyagokat. Ezekből az esetekből nem lett nemzetbiztonsági skandalum.
Tudunk aztán olyan képviselőről, akit alig tudtak a nemzetbiztonsági szakemberek kimenteni egy ausztriai melegbárból. Még fiatalkorú megrontása is szóba került. Erről itt olvashatunk bővebben, leginkább a kommenteket böngészgetve.
Egy másikat egy belvárosi szórakozóhely konyhai hátsó kijáratán kellett a rendőröknek kimenekítenie egy razzia alkalmával, fejére csuklyát és abroszt borítva, kábítószertől bódult állapotban. Azóta is köztudott róla, hogy a kemény drogok rabja, a Kettős Mérce részletesen tudósított az estről. Deutsch Tamás perelte be Juhász Pétert, mert a nemzetbiztonságot veszélyeztető szenvedélyéről többször kritikusan nyilatkozott. Deutsch a bíróságon vesztett, a droggal folytatott csatájában sem nyert. Idéznék pár sort az ügyet elemző cikkből:
„Hogyan lehetséges az, hogy Deutschot ebben az ügyben megvédte a mentelmi joga, miközben 18 éves srácokat sittelnek le, amiért elszívtak egy jó eséllyel teljesen ártalmatlan füves cigit? Vajon visszavonul-e Deutsch Tamás egy ilyen – nagyon úgy tűnik – hazugság után a politikából? És abbahagyja-e végre a Fidesz a drogfogyasztók üldözését, az egészségünkre veszélyes szerek üldözése helyett?”
Itt sincs és nem is volt azonban helye a nemzetbiztonság veszélyeztetését vizionáló okvetetlenkedéseknek.
A magyar miniszterelnököt számtalan esetben fotózták, említették együtt kétes hírű magyar és külföldi illetőkkel, mondjuk ki nyíltan bűnözőkkel, terrorista-gyanús kapcsolatokkal rendelkező személyekkel. Volt köztük piti alvilági magyar csirkefogó, máig is tiszteletbeli konzul és nagystílű, nemzetközi körözés alatt álló, multimilliárdos arab „fáraó”. Utóbbi még a család üzlettársaként, Pénztáros Lőrinc vendéglátójaként is szerepelt a lapokban. Megcsodálhattuk a luxusjachtot is, rajta a tehetséges gázszerelővel. Mindez azonban nem igényelt nemzetbiztonsági átvilágítást, nyilván, mert úgy gondolták az illetékes szakemberek, hogy egy miniszterelnököt nem lehet megzsarolni. Pharaon állítólag már meg is halt. A miniszterelnök úr meg egyébként is tud vigyázni magára.
Különben is: hogy venné ki magát?! Átvilágítani Orbán Viktort, akinek a haza minden előtt! Még a feltételezés is abszurd! Soha nem világították át, miért pont most tennének ilyet, amikor az illető éppen miniszterelnök. Nem tudom a KGB hajdani kiváló hírszerző tisztje, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin mit gondolhat ugyanerről a témáról.
Az éremnek persze mindig van egy harmadik oldala. Ezt Komlós Jánostól tanulhattuk meg a televízió hőskorában, bizonyára sokan emlékszünk még rá. Komlós államvédelmi tisztként kezdte a karrierjét, később lett csak újságíró és humorista. Mondják, hogy nagy dumás pali volt. Az a hír járta róla szakmai berkekben, hogy ha jártában-keltében leszólított valakit az utcán, leült vele az árokparton beszélgetni, az illető már úgy kelt fel onnan, hogy valamilyen alapon – hazafias, terhelő vagy anyagi – be volt szervezve. Akár volt valami a füle mögött, akár nem. Ennyit arról, hogy mennyi kell ahhoz, hogy valakit rábírjanak az együttműködésre, ha nagyon akarják.
Akkoriban ilyen, a maihoz hasonló mértékű állami korrupció elképzelhetetlen volt. Akit rajtakaptak, azt keményen megmérték. Manapság, úgy tűnik, ennek semmiféle nemzetbiztonsági kockázata nincs. Legalábbis kormányzati és állampárti szinten senkit nem vegzálnak ilyesmi miatt, legfeljebb néhány rebellis ellenzéki léhűtőt, aki nem akart beállni a sorba. Nem kell sokat gondolkodni, ha az ember példát keres, itt van mindjárt Kósa Lajos esete a csengeri szépasszonnyal. Az idős anyukájáról és az ő egyre növekvő vállalkozói tevékenységéről már nem is beszélve. Ez a Lajos például a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke, és fel sem merül, hogy kockázatos lenne őt ott foglalkoztatni, államtitkok garmadának birtokában. Szólni kellene tán Rogánról és az ő letelepedési kötvényeiről, az országba becsempészett, nem ritkán kétes tízezrekről is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.