Szerző: SZELESTEY
2019.02.09.
- Egy friss tanulmány szerint Németországnak sürgősen cselekednie kell, ha azt akarja, hogy Kelet-Közép-Európában ne következzen be a legrosszabb: a szakítás a Nyugattal;
- Az Orbán-kormány mindaddig nehezen tudja levakarni magáról, hogy fedezi az intézményes korrupciót, amíg a nemzeti vej cége mindent megúsz.
Bloomberg
A State Department szóvivője nem volt hajlandó elárulni, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos tengerentúli aggályokat is megvitatja-e Orbán Viktorral és a többi magyar tárgyalópartnerével hétfőn az amerikai külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva csupán annyit mondott, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó kapcsolatba lépni a szövetségeseivel, akkor nem várhatja el tőlük, hogy egy sor kérdésben odafigyeljenek Washington véleményére. Az viszont biztos, hogy napirenden lesz a többi közt a védelmi együttműködés és az energiabiztonság ügye. Budapesten máris úgy harangozzák be a látogatást, mint annak bizonyítékát, hogy a Trump-kormányzat támogatja a magyar rendszert.
A jelentés hozzáteszi, hogy az előző amerikai kormányzatok erősen bírálták az Orbán-rezsimet, és ez majdnem a diplomáciai elszigeteléssel ért fel. A kifogások a demokratikus intézmények lebontására és az orosz nyitásra vonatkoztak. Ha netán a holnapi út során aláírnák a katonai megállapodást, amit senki sem erősített meg, akkor azt megint csak úgy üdvözölnék, hogy lám-lám, Trump politikája meghozza az amerikai érdekeknek megfelelő eredményt az olyan vezetők esetében, mint Orbán. Ellenben Bartha Dániel, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központja nevű budapesti elemző intézet vezetője azt mondja, hogy az USA részéről a látogatás egyben figyelmeztetés, jelzi a Fehér Ház türelmetlenségét a miniszterelnökkel szemben. Magyar diplomáciai források szerint amerikai diplomaták egyre kevésbé látják úgy, hogy bevált az új vonal Magyarországgal szemben.
New York Times/Yahoo/Reuters
Az biztos, hogy Pompeo hangot ad nyugtalanságának Budapesten a kínai technológiai óriás, a Huawei közép-európai ténykedése, illetve egyre erősebb magyarországi jelenléte miatt. Ezt egy washingtoni illetékes árulta el, miután az Egyesült Államok erősíteni igyekszik kapcsolatait a térséggel, amelyről elismeri, hogy idáig elhanyagolta. A miniszter sürgetni kívánja a régió vezetőit, hogy hallgassanak az Ázsiából érkező figyelmeztetésekre, miután ottani államok igen nehéz helyzetbe kerültek, aminek az volt az oka, hogy túlságosan is szorosan kooperáltak a kínaiakkal. A Huawei logisztikai központot akar létesíteni magyar földön, emellett azt tervezi, hogy felfuttatja itteni gyártását.
Nyugati titkosszolgálatok vizsgálják a cég tevékenységét, mert elképzelhető, hogy az általa gyártott készülékeket kémkedésre is fel lehet használni. A holdingot egyébként hírek szerint kapcsolatok fűzik a kínai kormányhoz. Az USÁ-t különösen foglalkoztatja, hogy a konszern mekkora befolyásra tett szert Közép-Európában, ahol könnyű volt behatolni az állami számítógépes rendszerekbe. Annál is inkább, mert a hivatalos szerveknél még a szocialista időkben kialakultak a korrupciós csatornák, és ezek azután ugródeszkaként szolgálhatnak, hogy be lehessen jutni az uniós hálózatokba is.
FAZ
Az EU növekvő döbbenettel látja, hogy Magyarország és Oroszország egyre szorosabbra fűzi együttműködését, és ennek keretében Budapestre költözik a Nemzetközi Befektetési Bank, miközben a magyar kormány fokozatosan elszigetelődik az unióban. Ám Moszkva és a magyar kormány számára egyaránt presztízssikert jelent, hogy áttelepül az NBB központja. Az EU-tagok közül a magyarokon kívül Csehország, Szlovákia Románia és Bulgária tartozik a bankhoz, a fölrészen kívülről pedig Vietnam, Mongólia és Kuba. A főrészvényes Oroszország, 48 %-kal. A magyar fél 13 %-ot tart kézben. Hitelminősítő intézetek üdvözlik a költözésről szóló megállapodást, a hozzátartozó 200 millió eurós tőkeemeléssel együtt. A Fitch novemberben javított a pénzintézet hitelképességi besorolásán.
Az NBB még a KGST-időkből származik, és kis-, illetve középvállalatokat, valamint infrastruktúra fejlesztéseket finanszíroz. Viszont nagy jegybankok sem gazdasági, sem pénzügyi okokkal nem tudják magyarázni, Magyarország miért érdeklődik ennyire a bank iránt. Hiszen másutt éppen elég kölcsönhöz tud jutni. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelzést akar küldeni: távolodik a Nyugattól és Oroszbarát pályára áll rá. Richter Sándor, a Bécsben élő gazdasági elemző emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány összetűzésbe került Brüsszellel a migráció és a jogállam miatt, és eközben az oroszoknál, törököknél, kínaiaknál keres támaszt...
Bloomberg
A State Department szóvivője nem volt hajlandó elárulni, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos tengerentúli aggályokat is megvitatja-e Orbán Viktorral és a többi magyar tárgyalópartnerével hétfőn az amerikai külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva csupán annyit mondott, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó kapcsolatba lépni a szövetségeseivel, akkor nem várhatja el tőlük, hogy egy sor kérdésben odafigyeljenek Washington véleményére. Az viszont biztos, hogy napirenden lesz a többi közt a védelmi együttműködés és az energiabiztonság ügye. Budapesten máris úgy harangozzák be a látogatást, mint annak bizonyítékát, hogy a Trump-kormányzat támogatja a magyar rendszert.
A jelentés hozzáteszi, hogy az előző amerikai kormányzatok erősen bírálták az Orbán-rezsimet, és ez majdnem a diplomáciai elszigeteléssel ért fel. A kifogások a demokratikus intézmények lebontására és az orosz nyitásra vonatkoztak. Ha netán a holnapi út során aláírnák a katonai megállapodást, amit senki sem erősített meg, akkor azt megint csak úgy üdvözölnék, hogy lám-lám, Trump politikája meghozza az amerikai érdekeknek megfelelő eredményt az olyan vezetők esetében, mint Orbán. Ellenben Bartha Dániel, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központja nevű budapesti elemző intézet vezetője azt mondja, hogy az USA részéről a látogatás egyben figyelmeztetés, jelzi a Fehér Ház türelmetlenségét a miniszterelnökkel szemben. Magyar diplomáciai források szerint amerikai diplomaták egyre kevésbé látják úgy, hogy bevált az új vonal Magyarországgal szemben.
New York Times/Yahoo/Reuters
Az biztos, hogy Pompeo hangot ad nyugtalanságának Budapesten a kínai technológiai óriás, a Huawei közép-európai ténykedése, illetve egyre erősebb magyarországi jelenléte miatt. Ezt egy washingtoni illetékes árulta el, miután az Egyesült Államok erősíteni igyekszik kapcsolatait a térséggel, amelyről elismeri, hogy idáig elhanyagolta. A miniszter sürgetni kívánja a régió vezetőit, hogy hallgassanak az Ázsiából érkező figyelmeztetésekre, miután ottani államok igen nehéz helyzetbe kerültek, aminek az volt az oka, hogy túlságosan is szorosan kooperáltak a kínaiakkal. A Huawei logisztikai központot akar létesíteni magyar földön, emellett azt tervezi, hogy felfuttatja itteni gyártását.
Nyugati titkosszolgálatok vizsgálják a cég tevékenységét, mert elképzelhető, hogy az általa gyártott készülékeket kémkedésre is fel lehet használni. A holdingot egyébként hírek szerint kapcsolatok fűzik a kínai kormányhoz. Az USÁ-t különösen foglalkoztatja, hogy a konszern mekkora befolyásra tett szert Közép-Európában, ahol könnyű volt behatolni az állami számítógépes rendszerekbe. Annál is inkább, mert a hivatalos szerveknél még a szocialista időkben kialakultak a korrupciós csatornák, és ezek azután ugródeszkaként szolgálhatnak, hogy be lehessen jutni az uniós hálózatokba is.
FAZ
Az EU növekvő döbbenettel látja, hogy Magyarország és Oroszország egyre szorosabbra fűzi együttműködését, és ennek keretében Budapestre költözik a Nemzetközi Befektetési Bank, miközben a magyar kormány fokozatosan elszigetelődik az unióban. Ám Moszkva és a magyar kormány számára egyaránt presztízssikert jelent, hogy áttelepül az NBB központja. Az EU-tagok közül a magyarokon kívül Csehország, Szlovákia Románia és Bulgária tartozik a bankhoz, a fölrészen kívülről pedig Vietnam, Mongólia és Kuba. A főrészvényes Oroszország, 48 %-kal. A magyar fél 13 %-ot tart kézben. Hitelminősítő intézetek üdvözlik a költözésről szóló megállapodást, a hozzátartozó 200 millió eurós tőkeemeléssel együtt. A Fitch novemberben javított a pénzintézet hitelképességi besorolásán.
Az NBB még a KGST-időkből származik, és kis-, illetve középvállalatokat, valamint infrastruktúra fejlesztéseket finanszíroz. Viszont nagy jegybankok sem gazdasági, sem pénzügyi okokkal nem tudják magyarázni, Magyarország miért érdeklődik ennyire a bank iránt. Hiszen másutt éppen elég kölcsönhöz tud jutni. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelzést akar küldeni: távolodik a Nyugattól és Oroszbarát pályára áll rá. Richter Sándor, a Bécsben élő gazdasági elemző emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány összetűzésbe került Brüsszellel a migráció és a jogállam miatt, és eközben az oroszoknál, törököknél, kínaiaknál keres támaszt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.