A HARMINCHARMADIKON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.02.22.

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon, adja hírül a g7.hu, hozzátéve, hogy az UEFA januári jelentése szerint 2017-ben az NB1‑es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Gyönyörű eredmény, noha persze nem jegyárbevételből származik, egyebek között már csak azért se, mert nyájas olvasónknak meccsre járni eszében sincs. Ha járna, akkor a kluboknak volna rendes jövedelmük, és az államkincstárból valamelyest kevesebbet kéne beléjük önteni.

Azért ezt ne vegyük igazán komolyan.

Ha annyian volnánk, mint az oroszok, és minden pénzünket meccsjegyekre költenénk, a klubjaink akkor se keresnének annyit, amennyi Orbániában jár nekik. A klubok a pénzt nem érdemeik szerint kapják, hanem a kávéautomata-elv alapján. E tekintetben a foci ugyanolyan, mint a népesedéspolitika. Felül bedobjuk a pénzt a családokba, alul kijönnek a gyerekek, illetve bedobjuk a klubokba, és kijönnek a gólok. A gyakorlat ugyan azt mutatja, hogy nem jönnek ki, ebből azonban a rendszer logikája szerint az következik, hogy még többet kell bedobni ugyanoda. Ezért van az, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben, négyszázötven százalékkal, mármint euróban számolva. Ha forintban nézzük, az élvonalbeli csapatok konyhapénze csaknem a hétszeresére növekedett. A magyar focinál a térségben csak az osztrák és a lengyel gazdagabb, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerbek büdzséje pedig a magyar együttesekének csupán a negyede. Az UEFA adataiból az is kiderül, hogy nálunk a jegyárak és a nemzetközi szövetségektől kapott díjak a teljes büdzsének mindössze öt százalékátfedezik, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.

Tehát a magyar csapatok bevételének a kilencvenöt százalékát azok a magyar adófizetők állják, akik meccsre évtizedek óta nem mentek ki, vagy azért, mert nem szeretik a focit, vagy azért, mert szeretik. Holott a foci, akárhogy nézzük is, népszórakoztatás, a római circus kései utóda, és mint ilyen, a szórakozni vágyó nép tüntető távolléte mellett minden létjogosultságát elveszíti. Ezt nyilván az alcsúti ember is látja, viszont ő látja a megoldást is: még több pénzt a klubokba, még több pénzt a sportba, még több fociakadémiát. Ez nála nem elméleti megfontolás, hanem a mindennapi gyakorlat vezérfonala. Tavaly áprilisban az mfor.hu kimutatta, hogy 2010 óta a magyar kormány mintegy ezerötszázmilliárd, vagy ha úgy tetszik, másfélbillió forintot nyomott a sportba.

A társadalmi lét más szféráiban ettől eltérő szabályok érvényesek:...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)