Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.15.
Több jegybank telepakolta trezorjait arannyal, de a befektetők többsége – derült ki egy felmérésből – nem hisz az aranytartalékokról közzétett adatoknak. Mások a manipuláció eszközét látják a sárga fémben. Az mindenesetre nem valószínű, hogy az arany visszanyeri a nemzetközi pénzügyekben betöltött jelentőségét, befektetési eszközként azonban nőhet a szerepe.
A tavalyi év egyik figyelmet keltő híre volt, hogy tavasszal a Magyar Nemzeti Bank hazahozatta addig Londonban tárolt 3,5 tonnányi aranytartalékát, majd ősszel – sokak szerint Orbán Viktor kezdeményezésére – tízszeresére, 31,5 tonnára emelte a sárga fém mennyiségét. Ez több más országénak még mindig csak a töredéke. Az USA (a világon legnagyobb) aranytartaléka a legfrissebb adatok szerint 8133 tonna, ezt Németország követi 3369 tonnával, majd Olaszország és Franciaország következik 2451 és 2436 tonnával. A közvetlen környezetünkével már jobban összevethető, Csehország például mindössze 8,8, Szerbia 20 tonnányi arannyal rendelkezik, és Románia 103, Lengyelország 128 vagy Ausztria 280 tonnája sem mutat sokkal többet, mint az országok gazdaságának méretei közötti különbséget.
Már persze ha egyáltalán elhisszük ezeket az adatokat. A szingapúri Bullion Star aranykereskedő cég egy twitteres felmérésben kérdezte meg ügyfeleit és követőit, hogy elhiszik-e a kínai jegybank által az 1842 tonnányi aranytartalékokról közzé tett adatokat. A válaszolóknak mindössze 9 százaléka adott hitelt a közleményeknek, 55 százalékuk szerint több, ezen belül 40 százalékuk szerint sokkal több az ázsiai hatalom aranytartaléka. 36 százalék viszont úgy vélekedett, hogy mivel Kína a gazdasági adatok és mindenféle mennyiséggel kapcsolatos számok eltúlzásáról ismert, így lehetséges, hogy az aranyuk is kevesebb a közöltnél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.